örömhírt vivő asszonyok...

Nemrég kértek egy előadásra, hogy beszéljek arról, mit jelent a személyes kapcsolatainkon keresztül "világítani", terjeszteni a jó hírt, az evangéliumot. S hogyan?
Nehéz volt... hisz, soha nem fogalmaztam meg magamnak előtte, inkább csak láttam, s követtem a jó példát. Természetesen élni, nagyon-nagyon szeretni, s Istenre mutatni vele megvallással. ("Ne beszélj másoknak Istenről, ha nem kérdeznek. De élj úgy, hogy kérdezzenek!") Ennyi vázlatosan.

Két gondolat, ami megfogalmazódott bennem azóta:
Az egyik akadálya annak, hogy nem merjük megvallani az Urat az, hogy szeretnénk biztosra menni. Mi van, ha elutasítanak, vagy nem tetszik az amit mondunk? Mi van, ha megsértünk valakit? "Jaj...!"
Meg kell tagadnunk a félelmet, az elfogadásra való törekvést, ugyanakkor azt is, hogy nem mi kell megvédjük az Úr Jézus jó hírét. Ő nem szorul védelemre. Az emberek reakciója már nem a mi felelősségünk. Nekünk csak szeretni és szolgálni kell tisztasággal, igazság-, igeszeretettel!

A másik kérdés, hogy megvan-e bennünk az a szeretet, amiről Jézus érdeklődött, mikor Pétert kérdezte: "Szeretsz-e engem"? Mindennél jobban szeretjük-e Jézust? Elfogultan, megkülönböztetetten, örök hűséggel, akár a szerelmesek?! Csak ez a kapcsolat kívánatos és hiteles. Mindennap egy döntés ez a szeretet is. Ő előbb szeretett minket, s így a mi szeretetünk csak visszaragyogás. Ez az ami világít! Erről nem tud nem beszélni az ember! Nem tudja elhallgatni, elrejteni ezt az örömet senkitől! Aki ezt megtapasztalta, ó mennyire szeretné, hogy mindenkinek része legyen benne!!! A Szeretet áldásaiban is: a kapcsolat adta békességben a családban, a közösségben másokkal is, a gondoskodásban, a vele átélt csodákban...

Arra kértem ma az Urat, hogy a húsvéti ünnep a fent említett félelmem űzze el, és ezt a bensőséges szeretet-kapcsolatot mélyítse el bennem! Ezt kívánom nektek is! Minden kapcsolatunkat ragyogja be az Ő szeretete, hogy kérdezzenek az ünnepen is. És mi válaszoljunk!

Talán csak ennyit kellett volna elmondanom akkor is?! Itt most biztosan...

Ép testben ép lélek- 10.nap, csütörtök

Mert nem hagyod lelkemet a sírba jutni, nem engeded, hogy szented rothadást lásson. Te tanítasz engem az élet ösvényére, nálad teljes az öröm, jobbodon örök gyönyörűség van. 

16. Zsoltár 10-11.vers

Hogy Isten segítségével átmegy szenvedésein, s dicsőséges feltámadás által kihozza őt az Atya a halál hatalma alól.  

(1). Hogy lelke nem marad a sírban, azaz emberi lelke nem lesz sokáig hagyva - mint más emberek lelkei - a testtől elválasztott állapotban, hanem rövid időn belül visszatér és egyesül azzal és sohasem fog elválni attól többé.  

(2). Hogy mivel egyedülálló értelemben ő az Isten Szentje, ki megszenteltetett a megváltás munkájának elvégzésére és teljesen tiszta volt minden bűntől, ezért teste nem fog rothadást látni, sem tapasztalni. Ez azt jelzi, hogy nem csupán fel kell támadnia a halálból, hanem oly hamar kell feltámadnia, hogy halott teste még csak oszlásnak sem fog indulni, ami a természet törvénye szerint bekövetkezett volna, ha harmadnapra fel nem támadt volna. Mi, akik oly sok romlottságot hordozunk lelkünkben, kell számítsunk arra, hogy testünk is megrothad (Jób 24,19). De Isten Szentje, ki bűnt nem ismert, rothadást sem látott. A törvény alatt szigorúan meg volt parancsolva, hogy az áldozatnak azon részeiből melyeket az oltáron el nem égettek, semmit se hagyjanak harmadnapra, nehogy megrothadjon (3Móz 7,15.18), s ez valószínűleg Krisztusnak harmadnapon való feltámadására utalt, hogy ő nem látott rothadást, - és csontjai közült is egy sem töretett meg.  

4. Hogy szenvedéseiért bőségesen jutalomban részesül, az előtte levő öröm folytán, 11.v. Bizonyos volt abban,  hogy

(1). Nem fogja elveszíteni dicsőségét. „Megmutatod nekem az élet ösvényeit” (angol ford.) s elvezetsz engem arra az életre, e sötét völgyön keresztül” Ebben a bizonyosságban mondta lelke kilehelése előtt: „Atyám, a te kezeidbe teszem le lelkemet” s nem sokkal azelőtt: „ Atyám, dicsőíts meg engem magadnál.”  

(2). Befogadják Isten jelentétébe, s az Ő jobbján fog helyet foglalni. S az, hogy Isten jelenlétébe bocsáttatik, jelzi, hogy Isten elfogadta szolgálatát; s hogy Isten jobbjára ül, annak megjutalmazásáról tanúskodik.  

(3). Ekképpen, a mi megváltásunkért vállalt szenvedések jutalmaként, teljes örömben és gyönyörűségekben lesz osztályrésze örökké; nemcsak az Istennél való dicsőségben való részesedés folytán, melyben mint Isten, a világ alapjainak felvettetése előtt öröktől fogva része volt, hanem Közbenjáróként is, ki magot lát:  meglátja.

...

. Hogy ha szemünk folyton az Úrra néz, úgy szívünk és nyelvünk is mindig örvendezhet benne. Ha ez nem így van, úgy a hiba csak bennünk lehet. Ha a szív Istenben örvend, úgy hadd szóljon ennek teljességéből a száj, Isten dicsőségére és mások épülésére. 

3. Hogy a haldokló keresztyének a haldokló Krisztushoz hasonlóan örömmel vethetik le testüket a boldog feltámadásnak hittel való várásában. „Az én testem is reménységben nyugszik”. Testünknek kevés nyugalma van ezen a világon, de a sírban, mintegy ágyon, nyugodni fog, És 57,2. Nem remélhetünk sokat ettől az élettől, de egy jobb élet reménységében fogunk pihenni; ilyen reménységben vethetjük le a testet. A halál semmivé teszi az ember reménységét, Jób 14,19, de nem a hívő keresztyén reménységét, Péld. 14,32. Neki halála idején is reménysége van.  Élő reménysége van a halál pillanatában. Van reménysége, hogy teste nem marad örökre a sírban, hanem, bár egy ideig rothadást lát, fel fog támadni az időknek végén romolhatatlanságra. Krisztus feltámadása záloga a mi feltámadásunknak is, ha az övéi vagyunk. 

4. Hogy, akik kegyesen Istennek élnek, szemüket rá függesztve ezen a földön, azok vigasszal telve halhatnak meg, a menny dicsőséges látványát élvezhetik. Ezen a földön szomorúság a mi részünk; de a mennyben öröm lesz. Minden földi örömünk idelenn üres és hiányos, de a mennyben teljes örömre lelsz. Földi örömeink ideig valók és tünékenyek, s azoknak természete is olyan, hogy nem alkalmasak arra, hogy sok ideig tartsanak: de Isten jobbján örökké tartó gyönyörűségek vannak; mert ezek a gyönyörűségek a halhatatlan lelkeknek az örök Isten közvetlen látásából és élvezéséből fakadnak.

Matthew Henry kommentár - fordította Borzási Sándor  

• Ismételjük el a 16. zsoltárt. Mondjuk el, vagy írjuk le valakinek!
• Csak könnyű ételt fogyasszunk ma, reggelire zabpelyhet, müzlit vagy gyümölcsöt, ebédre és vacsorára zöldség- és gyümölcssalátát, joghurtot. A következő napokban már visszatérhetünk a normális étkezésre, de a sültekkel, nehezen emészthető ételekkel csak fokozatosan. A sok folyadék fogyasztását tartsuk meg jó szokásként.

KÖSZÖNÖM, HOGY VELEM VOLTATOK 10 NAPON ÁT ISTEN KÖZELSÉGÉBEN.

 ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET MINDENKINEK!

Ép testben ép lélek- 9.nap, szerda

"Ezért örül a szívem, és vigad a lelkem, testem is biztonságban lakik." 16. Zsoltár 9.vers

"2). Hogy szíve örvendezni s lelke pedig vigadozni fog; hogy nem csupán tántoríthatatlan határozottsággal fog előretörni vállalkozásában, hanem kimondhatatlan örömmel és megelégedéssel fogja teszi ezt, amint saját szavai tanúsítják (Ján 17,11): „Én nem vagyok többé e világon; te hozzád megyek”; valamint (Ján 18,11) „Nem kell-e kiinnom e poharat, amelyet az Atya adott nekem?” És sok más ehhez hasonló kijelentések. Nos, három dolog volt, melyek fenntartották lelkét és képesítették őt arra, hogy ily örömmel végezze munkáját. -  

[1.] Az Atya akarata és dicsősége iránt való tisztelete mindabban, amit tett: Magam előtt láttam az Urat mindenkor. Folyton az Atya parancsolatára tekintett (Ján 10, 18; 14,31), annak akaratára, ki elküldte Őt. Atyja dicsőségére törekedett, az Ő országának fölállítására az emberek között, s ez őrizte őt meg az ingadozástól mindazon ellenállások között, melyekkel szembesült; mert Ő mindig azt cselekedte, ami Atyja előtt kedves volt.  

[2.] Az a bizonyosság, hogy Atyja vele van a szenvedések tüzében: Ő az én jobbkezem felől van, kéznél fekvő, igen bizonyos segítség a nyomorúságban. Közel van, aki engem megigazít! (És 50,8); Jobb kezem felől van, hogy azt erősítse, irányítsa és fenntartsa, Zsolt 139,21. Amikor haláltusában volt, angyalt küldött az Atya a mennyből, hogy erősítse őt, Luk 22, 43. Ezért tudott ő győzedelmesen diadalmaskodni a kereszten. Az Úr volt az, az ő jobb keze felől, aki általdöfte a királyokat, Zsolt 105,5. És 42, 1-2.  

[3.] A szenvedéséinek dicsőséges kimeneteléről eléje táruló látvány. Az előtte való öröm miatt történt, hogy elszenvedte a keresztet, Zsid 12,2. Reménységben nyugodott, és ez tette nyugodalmát dicsőségessé, És 11, 10. Tudta hogy Lélekben meg fog igazíttatni feltámadása által, és nyomban meg is fog dicsőíttetni. Lásd: Ján 13,31-32.  "

Matthew Henry kommentár - fordította Borzási Sándor  

• Ismételjük el a 16. zsoltár 1-8 versét és tanuljuk meg a 9. verset. 
• Ma már szilárd ételként fogyaszthatunk zöldséget, gyümölcsöt...sok-sok teát!

Ép testben ép lélek- 8.nap, kedd

Az ÚRra nézek szüntelen; nem rendülök meg, mert a jobbom felől van. 16.Zsoltár 8.vers

"Mindezeket az igeverseket idézi Péter apostol pünkösd napján, a Szentlélek kitöltetése utáni első prédikációjában, (Csel 2, 25-28); és világosan tudtunkra adja, hogy Dávid e szavakban Krisztusról, s különösen az ő feltámadásáról beszél. Elmondhatjuk, hogy valami kiérződik itt Dávid személyes hitéből s Isten iránti megszentelt érzelmeiből is. Úgy látjuk őt, mint aki Isten kegyelmére támaszkodik, hogy végbeviszi benne a jó munkát, s mint aki áldott reménységgel néz előre, s látja a halál utáni boldog állapotot, Isten tökéletes élvezésében. Azonban ezen Isten és a menny iránti szent gerjedezésében a prófétaság lelke által önmaga és saját helyzete fölé emelkedett, hogy megjövendölje a Messiás dicsőségét, oly kifejezésekben, melyek sajátosan csak Krisztust illetik meg, és nem értelmezhetők magára Dávidra. Az Újtestamentum adja kezünkbe a kulcsot, mely által bebocsátást nyerünk e sorsok titkaiba.  

I. Ezeket a verseket határozottan Krisztusra kell alkalmazni; róla mondja ezt a próféta, miként tették az Ószövetség többi prófétái is, kik előre bizonyságot tettek a Krisztus szenvedéseiről, s az azt követő dicsőségről (1 Pét 1,11) és ez képezi tárgyát ennek a próféciának is. Előre meg volt jövendölve ( s Krisztus bizonyára kimutatta ezt a próféciát is megmagyarázta a tanítványoknak, a zsoltárokban található többi próféciával együtt, Luk 24, 44, 46), hogy a Krisztusnak szenvednie kell és fel kell támadnia a halálból, 1Kor 15, 3-4.  

1. Hogy neki szenvednie kell és meg kell halnia. Ez tűnik ki itt az ő szavaiból, amikor így szól:

(1.) Meg nem rendülők (8.v.). Ezáltal kifejezte, hogy nagy ütés fogja érni, halálos csapás fogja sújtani; amint ezt gecsemánéi gyötrődésében látjuk, amikor lelke felette igen szomorú volt és azt kérte, hogy távozzék el tőle e pohár."

Matthew Henry kommentár - fordította Borzási Sándor  

Ismételjük el a 16. zsoltár 1-7 versét és tanuljuk meg a 8. verset. Sokszor segíthet a memorizálásában, ha egy zsoltárt "megzenésítünk". Én nem tudok dalt írni, ezért egy meglévő dallamra szoktam énekelni a verseket. Mikor melyik dallamhoz talál. Apósomtól tanultam:)

Léböjtkúra:  A 3-naptól a 8.napig nagyjából hasonló a közérzet. Vigyázzunk, hogy igyunk elég vizet, teát napközben a zöldség-gyümölcslé mellett (kb.2 liter)!

egy dal

Ép testben ép lélek- 7.nap, hétfő

"Áldom az URat, aki tanácsot ad nekem, bensőm még éjjel is oktat engem." 16.Zsoltár 7. vers

"4. Hálát ad Istennek ezért, s amiért képesítette őt e bölcs és áldott választásra (7.v.): „Áldom az Urat, aki tanácsot adott nékem: ezt a tanácsot, hogy őt válasszam osztályos részemül és boldogságomul.” Annyira tudatlanok és ostobák vagyunk mi, hogy ha magunkra hagyatunk, szívünk szemünket követi, s inkább saját megtévesztő ábrándjainkat választjuk, mint Istent, s elhagyjuk hiábavaló haszontalanságokért a nekünk adott kegyelmet.  És ezért, ha valóban Istent tettük a mi örökségünkké, s a lelki örökkévaló áldásokat többre értékeljük az ideiglenes, érzéki dolgoknál, úgy hálásan el kell ismernünk ebben az isteni kegyelemnek erejét és jóságát, mely minket vezérelt és képesített a helyes választásra. Ha élvezzük az üdvösség örömét, legyen Istené azért a dicséret! 

5. Helyesen hasznosítva él azzal. Mivel Isten az ő Igéje és Szentlelke által tanácsot adott neki, ezért az ő veséi is (vagyis az ő gondolatai) úgyszintén oktatták őt az éjszaka csendjében. Amikor csendben, egyedül volt, a világtól visszavonulva, akkor az ő lelkiismerete (mely vesének neveztetik, Jer 17,10) nem csupán örömmel nyugtázta a választást, melyet tett, hanem oktatta és figyelmeztette őt e választásból fakadó kötelességekre, tanítva, serkentve, kötelezve őt, hogy éljen úgy, mint akinek Isten az öröksége; hit által éljen Istenből és Istennek. Akiknek Isten az örökségük, s hozzá hűek kívánnak lenni, azoknak engedniük kell, hogy lelkiismeretük ily komolyan és nyíltan tanítsa őket.
Mindezek alkalmazhatók Krisztusra, aki az Urat tette örökségévé és gyönyörködött ebben az örökségben, Atyja dicsőségét legfőbb céljává tette, az volt étele és itala, hogy az ő akaratát cselekedje, s gyönyörködött a rábízott munka végzésében az Atya tanácsára figyelt, teljesen Rá hagyatkozott, mint aki sorsát támogatja és nagy vállalkozásában végig mellette áll. Úgyszintén magunkra is alkalmazhatjuk, s miközben e zsoltárt énekeljük, s újult választással magunkhoz karoljuk Istent, Benne való szent gyönyörködéssel és megelégedéssel."

Matthew Henry kommentár - fordította Borzási Sándor  

• Ismételjük el a 16. zsoltár 1-6 versét és tanuljuk meg a 7. verset.
• Léböjtkúra:  A 3-naptól a 8.napig nagyjából hasonló a közérzet. Vigyázzunk, hogy igyunk elég vizet, teát napközben a zöldség-gyümölcslé mellett (kb.2 liter)!

Ép testben ép lélek- 6.nap, vasárnap

"Az ÚR az én osztályrészem és poharam; te tartod kezedben sorsomat.Az én részem kies helyre esett, valóban szép örökség jutott nekem." 16. Zsoltár: 5-6

"3. Örvendezik s teljes gyönyörűséget talál ebben az örökségben, 6.v. Az én részem kies helyre esett!  Okuk van így szólni azoknak, kik Istent választották osztályrészükül; ezek értékes, drága örökéggel bírnak. Mi lehetne ennél jobb? Mit kívánhatnának még ennél többet? „Én lelkem, térj meg a te nyugodalmadba, mert az Úr jót tett teveled! - ennél többre nem vágyom.” Jegyezzük meg, A kegyelemmel teljes emberek, noha egyre többet kívánnak Istenből, de nem kívánnak mást, csak Őt. Úgy betölti s megelégíti őket Isten szeretete, hogy azzal vannak egészen beteljesedve; nem óhajtanak s nem irigyelnek semmiféle testi örömet, érzéki gyönyöröket és élvezeteket, hanem magukat tökéletesen boldogoknak tartják abban amit Istennél élveznek, s amire még reménységgel előre tekintenek. Akiknek osztályrészük, a Dávidéhoz hasonlóan, a világosság földébe esett, - a látás völgyébe, ahol Istent helyesen ismerik és imádják -, azoknak ebből kifolyólag okuk van így szólni: Nyilván, szép örökség jutott nékem. Mennyivel inkább elmondhatják ezt azok, akik nem csak az üdv-eszközeit, hanem magát az üdvösséget élvezik; nemcsak Immánuel földjén élnek, hanem az ő szeretetében gyönyörködnek." 

Matthew Henry kommentár - fordította Borzási Sándor  

• Ismételjük el a 16. zsoltár 1-6 versét. Ha indít a Lélek tegyünk bizonyságot valakinek, vagy a gyülekezetben a belőle nyert üzenetből, amit az elmúlt napokban kaptunk!
• Léböjtkúra:  A 3-naptól a 8.napig nagyjából hasonló a közérzet. Vigyázzunk, hogy igyunk elég vizet, teát napközben a zöldség-gyümölcslé mellett (kb.2 liter)!

Ép testben ép lélek - 5. nap, szombat

"Az ÚR az én osztályrészem és poharam; te tartod kezedben sorsomat.Az én részem kies helyre esett, valóban szép örökség jutott nekem." 16. Zsoltár: 5-6

 V. Megismétli ünnepélyes választását, mellyel Istent saját osztályrészévé és boldogságává tette, (5.v.), vigasztalást merít e választásból (6.v.), és Istennek adja érte a dicsőséget. 7.v. Ez bizonyára egy megszentelt, kegyes lélek Istent tisztelő, s hitét erősítő gyakorlata.  

1. Újra az Urat választja az ő osztályrészének és boldogságának. „Sokan vannak, akik a világot tartják legfőbb javuknak, és annak élvezésébe helyezik a boldogságukat: de én azt mondom: Az Úr az én osztályrészem, örökségem és poharam; Ő az én választott részem, s örömmel karolom magamhoz, s ez elég nekem, bármilyen szegény sorsban legyek is e világon. Csak bírjam Isten szeretetét és jóindulatát, s tudjam, hogy Ő elfogadott; csak részesedjem az Istennel való közösség boldogító vigaszában; s hadd örvendezhessek az ő felém áradó kegyelme áldásainak, a Szentlélek vigasztalásának; hadd legyen örökségem az ő ígéreteinek tárháza; s nyerjek jogcímet a tőle kapott ígéret által az örök életre, s a jövőbeli állapot kimondhatatlan boldogságára - s ez elég nekem, többre nincs is szükségem, nem kívánok semmi mást boldogságom teljességéhez”. Ha bölcsen jót szeretnénk tenni magunknak, úgy Istent kell magunkhoz öleljük, Krisztusban, hogy Ő legyen  -

(1). A mi örökségünk, osztályrészünk az eljövendő világban. A mennyország egy dicső örökség. Isten maga képezi a szentek örökségét ottan, akiknek örökké tartó boldogsága az ő élvezésében, Benne való gyönyörködésben áll. Ezt kell tegyük a mi örökségünkké, otthonunkká, nyugalmunkká, tartós, örökké tartó javunkká; s e jelenvaló világra úgy kell néznünk, mint ami többé nem a miénk, csak mint oly országra, melyben átvezet utunk, miközben célunk felé utazunk.  

(2). A mi csordultig tele poharunk ebben a világban, mely minket felüdít és táplál, életet önt belénk, hogy ki ne dőljünk az úton. Nem mondhatják Istent a sajátjuknak azok, akik az ő vigasztalásait nem tekintik a leghatékonyabb gyógyszereknek; kik nem ismerősek azokkal, s nem nyugszanak meg azokban; nem alkalmazzák azokat magukra, elégséges ellenszerként a jelenlegi élet minden nyomorúságaival szemben,  mint ami megédesíti a szenvedések legkeserűbb poharát is.  

Matthew Henry kommentár - fordította Borzási Sándor  

• Ismételjük el a mai igeverset többször is, majd írjuk fel a papírra a zsoltár 5-6 igeversét is folytatásként, és tegyük vissza a jól látható helyre. Családtagjainkkal, vagy másokkal együtt is tanulhatjuk, ismételhetjük a verseket...
• Léböjtkúra:  A 3-naptól a 8.napig nagyjából hasonló a közérzet. Vigyázzunk, hogy igyunk elég vizet, teát napközben a zöldség-gyümölcslé mellett (kb.2 liter)!