Itt vagyok...küldj el engem!

Hiányos öltözetű nő, kiégett arc, szomorú tekintet, melyre a kéjvágy álarcát felveszi minden nap...
Egész nyáron észrevettem őket az útszélen, bevásárlókban, parkolókban.
Pedig a kisbabákat, kismamákat szoktam általában kiszúrni, de azok mosolyra fakasztanak.
Most ellenkezőleg.... Ebben az évben, védekezésem ellenére, Isten irántuk indított irgalomra. Volt néhány "névtelen" diák-levelezés, majd személyes kapcsolat az elmúlt években, amikor Isten segített, hogy segíthessünk... Enyhébb esetekre kell gondolni.

Tudom, legtöbbnek, mint nekem is régebben, az a kevés százalék jut ilyenkor eszünkbe, akik önkéntesen, netalán élvezetből, anyagiak után futkosás miatt válnak prostituáltakká. Nem ezekért hív engem most az Úr. A szegényekért, az áldozatokért....illetve elsősorban azokért, akik még nem azok, de egy felvilágosításon múlik, hogy netalán belekerüljenek ebbe az ördögi körbe.
Visszamegyek az iskolákba ősszel! Még nem tudom hova, s hogy fogadnak-e, azt sem tudom milyen prevenciós programmal, anyaggal... De, ha Isten hív, az eszközök, körülmények másodlagosak. Első az engedelmesség! Titokban azt is reméltem, hátha csak ennyit akar Isten mint, annak idején a romák felé való hajlandósággal...Igent mondtam, s annyi elég is volt. Egy-két esemény volt, s többet nem adott lehetőséget feléjük szolgálni.
Itt vagyok, Uram! nem vagyok kész, de a szívem készséges!
Imádkozzatok értem!
Az ige, ami személyesen megszólított a nyáron, s nem hagy nyugodni a következő:

Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 
  Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 
  Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 
  Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.  Jeremiás sir. 3:48-51


Hágár kapcsán

a barátnőm elküldte a bizonyságtételem az előző bejegyzéshez, ahol vázlatosan írtam le Hágár üzenetét.
Fogadjátok szeretettel a bizonyságtételem....

http://baptista.hu/debrecen/igehirdetes_elemei/2013-03-23-de.mp3
 írjatok ti is!