Nem hallgathatom el...


Részt vettem az Imádkozó Édesanyák konferenciáján Svájcban. Érdekes, hogy eddig is használta Isten a női konferenciát az életemben. Van három eddig, ami kiemelkedő… Az első egy lánykonferencia volt a Hargitán, ahol húszas éveim vége fele Isten betölt Lelkével. Az  „élő víz” kiáradása történt akkor meg. Elvette a „magányt”,s megajándékozott jelenlétével, amely azóta is folyamatos bennem. Egy másik női konferenciára Kovács Ildikó vitt el. Ott hívott el Isten a nők közötti szolgálatra. Olyan két példaképet kaptam akkor, akiket ma is követhetek abban, amit megláthattam az életükből.
Ezeket nem tervezi az ember. Nem is tudom, hogy ezek a konferenciák valóban jobbak-e a többieknél. Nekem mindenképpen azok. Nem lehet tervezni, még a kívánság sem elég. Kegyelem, hogy meglátogat Isten.

Az elmúlt két év fáradsággal telt el. Nem volt hiábavaló, mégis Isten úgy látta jónak, hogy jó lesz kicsit csak Vele lenni, hogy kívülről láthassam az életem, az eseményeket.
Hála az Úrnak,ő megsegített az úton, gondviselését, áldását és megújító szeretetét tapasztaltam ezen a konferencián. Nagyon érződött, hogy imádkozó édesanyák voltunk mind. Az összejövetelek 80 százaléka imádságról szólt (buzgósággal és józansággal!), mégis még a szüneteket is arra használták a nők, hogy egymásért, együtt imádkozzanak. Két napig az európai imacsoportok vezetői voltunk együtt, majd szombaton 1200 svájci nő  járult együtt az Úr elé imádságban és könyörgésben. A 20. évet jubilálták.
Hiába voltak kedves ismerősök, nagy tömeg, sokszor csak én voltam és barátom: a Jó Isten!
Meglepetésemre az egyik este az Eszter történetéből volt üzenet. Igen…már megint! De most nem is azt hallottam, amit mondtak, nem is arra gondoltam, ami eddig zúgott bennem a történetből ( ezt üzente az Úr, mikor a  női szolgálatba állított többszörösen minősítetten is.)
Most csak ezt hallottam: böjt és ima, böjt és ima…MÁSOKÉRT! Hirtelen a Lélek megszólított, hogy ezt én csak úgy tehetem, ha tiszta vagyok. Tehát először NEKEM van szükségem a böjtre és imára!
Öszzetörtem. Mint megtérésemkor, és még azóta többször is. Csak a bűneim láttam. Az önsajnálat helyett a mély szomorúság öntött el magam felett. Megláttam, hogy:
-          hűtlen vagyok Istennek tett ígéreteimhez. Konkrétan is emlékeztetett néhányra az Úr
-          ha valakik is irigykedtek rám, nem-e én vagyok a hibás érte? Istentől kapott ajándékaim nem tudtam úgy használni, hogy az csak Rá mutasson, s ne kérkedően önmagamra…
-          ha valaki nem tud megalázkodni azok közül, akik rám bízattak, nem-e azért, mert nem tudtam benne eléggé példát mutatni? És jöttek elő apróbb események is, amelyeket letettem a kereszt alá.
Fájt!
A Szent Lélek szerinti szomorúság járt át. Sírásom nem keserűség, nem önsajnálat, nem sértődés és nem a megfáradás miatt volt. Nem is láttam mást, csak magam és a bűneim.
Átéltem azt a szót, amelyet nagyon szeretek… úgy, ahogy leginkább beszélni lehet ezt a szót: KEGYELEM! Jézus megbocsátott ismét. Teljesen tiszta lelket, új kezdetet adott. Ez elég is volt nekem. Örömet kaptam, felszabadulást.
Aztán kaptunk mind egy koronát a fejünkre az összejövetel végén, amolyan szimbólumként:
„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok..." (1Pt 2,9)
Először tapasztaltam, hogy a megbízatásomat a nők között nem csak engedelmesség, hanem öröm kíséri.  Istentől vettem, neki szeretném a koronám is majd letenni. Tüzet adott az Úr Jézus újra a szívembe. Hazafele az úton, mikor egyedül vagyok az autóban, imádkozni szoktam. Most ez az ima mély beszélgetés lett Isten és közöttem. Sírni tudtam végre “Jeruzsálem lányai felett”: láttam magam előtt az asszonyokat és lányokat szenvedni, azokat is mind, akik nem mondták el nekem, nem írták le, hogy mi fáj, miben megkötözöttek. Kértem az Urat, hogy engedje, hogy eszköz lehessek, most már szívből szeretném! Erőm nem elég, de hiszem, hogy nem is az én erőm kell hozzá. Aztán magasztalni tudtam Istent…eszembe jutottak azok a lányok és asszonyok, akiknek örömeiben részesedhettem. Hálát adtam és dicsértem az Urat értük! Ez a szolgálat nem függ emberektől, körülményektől, csakis az Isten hatalmas erejétől, ami betöltött. Alig vártam, hogy Udvarhelyre érjek és folytathassam a munkám, amit az Úr itt adott nekünk.
Megfogadtam azt is az úton hazafele, hogy ezt megosztom mindenkivel. Nem tarthatom meg magamnak. Hisz hatalmasan cselekedett velem az Úr!
Örüljetek ti is velem, legyünk együtt eszközök Isten kezében!

 Csak Érte, csak Vele!


“Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy, URam, bizodalmam ifjúkorom óta.
Te voltál támaszom születésem óta, te hoztál ki anyám méhéből, téged dicsérlek szüntelen.
Sokan csodálkoznak rajtam, mert te vagy erős oltalmam.
Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged.
Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket.
Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek.
Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem? 71. Zsoltár


Itt vagyok...küldj el engem!

Hiányos öltözetű nő, kiégett arc, szomorú tekintet, melyre a kéjvágy álarcát felveszi minden nap...
Egész nyáron észrevettem őket az útszélen, bevásárlókban, parkolókban.
Pedig a kisbabákat, kismamákat szoktam általában kiszúrni, de azok mosolyra fakasztanak.
Most ellenkezőleg.... Ebben az évben, védekezésem ellenére, Isten irántuk indított irgalomra. Volt néhány "névtelen" diák-levelezés, majd személyes kapcsolat az elmúlt években, amikor Isten segített, hogy segíthessünk... Enyhébb esetekre kell gondolni.

Tudom, legtöbbnek, mint nekem is régebben, az a kevés százalék jut ilyenkor eszünkbe, akik önkéntesen, netalán élvezetből, anyagiak után futkosás miatt válnak prostituáltakká. Nem ezekért hív engem most az Úr. A szegényekért, az áldozatokért....illetve elsősorban azokért, akik még nem azok, de egy felvilágosításon múlik, hogy netalán belekerüljenek ebbe az ördögi körbe.
Visszamegyek az iskolákba ősszel! Még nem tudom hova, s hogy fogadnak-e, azt sem tudom milyen prevenciós programmal, anyaggal... De, ha Isten hív, az eszközök, körülmények másodlagosak. Első az engedelmesség! Titokban azt is reméltem, hátha csak ennyit akar Isten mint, annak idején a romák felé való hajlandósággal...Igent mondtam, s annyi elég is volt. Egy-két esemény volt, s többet nem adott lehetőséget feléjük szolgálni.
Itt vagyok, Uram! nem vagyok kész, de a szívem készséges!
Imádkozzatok értem!
Az ige, ami személyesen megszólított a nyáron, s nem hagy nyugodni a következő:

Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 
  Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 
  Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 
  Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.  Jeremiás sir. 3:48-51


Hágár kapcsán

a barátnőm elküldte a bizonyságtételem az előző bejegyzéshez, ahol vázlatosan írtam le Hágár üzenetét.
Fogadjátok szeretettel a bizonyságtételem....

http://baptista.hu/debrecen/igehirdetes_elemei/2013-03-23-de.mp3
 írjatok ti is!

A tanulmány a nyári időszak miatt

ami táborokat, utazást jelent nekem, kisebb-nagyobb megszakításokkal fog íródni.
Köszönöm a megértést.
Imádkozom értetek, akikről tudom, hogy együtt kerestük a Krisztus arcát...
Szeretettel:
Evódia

Meglepetés volt a levél többetektől

most, hogy haza jöttem a Hargitai Női Csendesnapokról. Köszönöm, hogy imádkoztatok értünk. Isten ereje mindig akkor mutatkozik meg, ha nem érezzük magunkat magunktól alkalmasaknak, s most is ha Isten használni tudott, csakis ezért: mert elfogadtam a Kegyelmet újból....és az imáitok, miatt, amiért én külön hálás vagyok!
Sajnos, most nincs még hanganyag sem a sok jó üzenetről,  bizonyságtételről.... (Itt bővebben erről.)

Köszönöm a bibliatanulmánnyal kapcsolatos megjegyzéseket, építő gondolatokat is, és bátorítást a folytatásra. Úgy örülök, hogy többeteknek lett  új (vagy régi-új) imalistája az utolsó bejegyzés nyomán. Ne felejtsétek az én nevem mellé is oda írni az első "meghallgattatott" szót ez a hétvége után!:)) KÖSZÖNÖM!
Áldassék az Úr neve!
A békési női csendesnapokról viszont van felvétel (egy hétvégén zajlott a miénkkel)...ajánlom Révész Szilvia szolgálatát...(meg Lisztes Piroskát is látni lehet :)...

Imalista

Elérkeztünk oda, hogy készítsünk imalistát is. A jegyzetfüzetünk vége fele különítsük el a részt az imakéréseknek, imameghallgattatások feljegyzésére.
A jegyzetfüzetünkbe a bibliatanulmányozó kérdések és válaszok után is leírhatjuk imáinkat. Sokszor nekem ez a leírás segít abban., hogy imádság közben ne kalandozzanak el a gondolataim. De a jegyzetfüzet végén az imalista az konkrét feljegyzéseket, közbenjárást rögzíthet.
Én így szoktam imádkozni másokért:

  • Hétfőn imádkozom a családomért (ide felírhatjuk a nagy családunk, testvéreink, szüleink, de a kis családunk neveit is, a férjünk, gyermekeink...)
  • Kedden imádkozom a barátaimért, közeli ismerősökért, azokért is, akik még nem az Úréi ( ez a listám a leghosszabb, s mindegyik mellett sok konkrét imatéma van, ami leggyakrabban váltakozik....:)
  • Szerdán imádkozom a gyülekezetünkért, s azon belül a betegekért, gyengékért, erősekért, barátkozókért, elöljárókért, soron következő programokért..
  • Csütörtökön imádkozom a misszióért (karitatív munkákért) az országban, a  világon (ide tartozik a nőszövetségi szolgálat is, "Eszter" folyóirat, sőt a munkahelyem s főnökeim, lelki vezetők....)
  • Pénteken imádkozom a városunkért, politikai vezetőkért, városi rendezvényekért, iskolákért, tanárokért, a sarki boltosért vagy, akit még elém hoz a Lélek a városból
  • Szombaton imádkozom az anyagi szükségekért (családban, szolgálatban,  még a soron következő gyerekcipőért is, amikor kell...)
  • Vasárnap azért imádkozom, amiért kérnek a gyülekezetben, s akiket az Úr még eszembe juttat imaórán. Ezeket is felírom, amikor csak lehet.
Minden napnak külön oldalai vannak (eleinte két oldalt hagytam ki minden napnak). Három oszlopos az imalista minden nap. Az első oszlop tartalmazza a témát ill. nevet, a másik oszlop mellette a konkrét kérést (esetleg dátummal), a harmadik oszlop az imameghallgattatást (esetleg dátummal), amikor hálát is adok érte. 
Sok történetet tartalmaznak ezek az oldalak....
Eljött az ideje, hogy én is újabb imalistát írjak, az előző összefirkált, agyontűzdelt helyett. Veletek teszem. Akik jeleztetek, hogy együtt tanulmányozzuk ezt a sorozatot, és imatémát is írtatok, ott vagytok a "keddi sorban"!:)
Az én imakéréseim "nagyban" itt vannak, de itt személyesebbek is találhatóak.
 Levélben, személyesen, természetesen még konkrétabb vagyok.:)
"Mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése!"


Az anya

Anyák napját ünnepeltük nem rég. A régi verseket olvasva, amelyeket az anyáknak, anyákról írtak, néha az az érzésem, olyan anyák már nem is igazán léteznek. Sajnos.
Azért ma is áldozat, kihívás, édes teher az anyaság... A lelki anyákra is gondolok most. Bárhogyan is csöppenjen bele az ember lánya ebbe a megbízatásba: ajándék! De honnan bölcsesség hozzá? Óriási előnyük van a hívő anyáknak: Isten orcáját kereshetjük, a gyermek Teremtőjét kérdezhetjük meg a gyermek felől... A bibliai anyák is példák lehetnek. Tanuljunk most Jókébedtől!

Olvassuk el: II Mózes 2:1-3 IV Mózes 26: 58-59

1, Melyek voltak a körülményei? Házas? Egyedülálló? Gyerekek? Más családtagok? Hol lakott? Fiatal volt vagy idős?
2.Mi történt vele?
3. Valaha megtörtént-e ilyesmi veled? Tettél ilyent? Hogyan éreztél?
4. Mit tett? Milyen volt a hozzáállása? Hát az embereknek körülötte?
5. Mi tett jól vagy rosszul?
6. Hogyan fejeződik be ez a történet vele?
7. Mit tanulhatunk ettől a nőtől illetve az anyaságról?
8. Mit tanulhatunk Istenről ebből a történetből?
9. Hogyan változtatnak ezek az igazságok az anyai szíveden (ez nem múlik azon, hogy már anya vagy, vagy csak leszel)? Gyakorlati lépés?
Válaszolj a csendes perces füzetedbe a fenti kérdésekre...
Írjatok forrásanyagot még a témában, éneket, jó táplálékot, ami nektek áldás volt....

A "jobbik" testvére...

Nem jó embereket összehasonlítani...testvéreket egymáshoz az egyik fél elmarasztalására különösen nem! Mégis megesik.  Mártát és Máriát önkéntelenül egymás mellé tesszük, néha egyiket a másik rovására.Úgy gondolom,  Jézus itt nem összességében akarta Mártát hátrányosan bemutatni, hanem egy konkrét élethelyzetben kiemelni azt ami a fontosabb, amit Mária választott.
Tenni, tenni, tenni! Ezt diktálja ma minden: szakkörök, tanfolyamok, időmenedzselés, fejlődés, teljesítmény, elért eredmények, siker. Néha a lelki életben is hat ránk a világ gondolkozása. Szervezzünk meg mindent a közösségeinkben is...
Készítünk munkatervet, lecketervet, programtervet, beosztást ide és oda...még ha nem is papíron mindenkinél,  de a fejben ott zsongnak a kipipálandó feladatok, az agyonzsúfolt éjbe szálló nappalok... Vagy éppen a lazább napokon, időszakokban, szétesik minden és nem pihenünk meg úgy, hogy erőt nyerjünk.
Néha felsóhajtunk, hogy:" legyen Istenem dicsőségedre!" Dolgozunk Istenért...
Pedig de jó lenne minden nap Jézus lábaihoz ülni először, de ezt is nem kötelességből, a napi program részeként, hanem csak úgy: mert jó, mert ahol ő van, ott a békesség, mert minél közelebb vagyok hozzá, ott annál nagyobb a szeretet!
Így már nem csak Érte élnék, hanem Vele! Nem csak Érte szolgálnék, hanem együtt Vele. Ő mondaná, mikor álljak lábaimra, hogy összeszedjem a feladatokhoz magam, és ő mondaná, hogy bár nincs minden elvégezve, nyugodtan üljek csak le, hogy beszélgessünk!
Van bennünk egy Márta és egy Mária. Mindkettő a Jézus barátja!
Istenem, ha "testvérem" Máriaként látom, adj alázatot példáját követni és csatlakozni hozzá. Őrizz meg, hogy panaszkodjam, a magam igazát keressem, kimagyarázzam magam azzal, hogy tetteim fitogtatom, őrizz meg, hogy magam hozzá mérjem... Adj alázatot!
S ha "testvérem" "Márta-pörgése" bosszantana, segíts szó nélkül lábaidnál maradni, nem válaszolni a provokációra, engedni, hogy te bizonyíts mellettem, és így példát adva együtt közelséged keresni, hogy utána együtt szolgálhassunk. S azt is csak Veled!
Ámen

Isten arcának keresése...

„Uram, a te arcodat akarom keresni.” (Zsolt 26,8)
ezzel a mottóval indulna az új sorozat.
Isten arcát keressük a különböző élethelyzetben levő bibliai nők életében. 
A sorozat 14 részes lesz


A NŐ, aki:

  1. Testvér
  2. Édesanya
  3. Kihasznált
  4. Reménytelen
  5. Menekülő
  6. Özvegy
  7. Feleség
  8. Lány
  9. Mozgássérült
  10. Nagymama
  11. Beteg
  12. Árva
  13. Ellenszenves
  14. Csoda


FONTOS!!!!!!!!!
Kérlek, készítsetek elő ehhez a sorozathoz egy füzetet, írószert és a kézzel lapozható:) Bibliára is szükségetek lesz!!!
Először mindig a kérdések fognak megjelenni az igehellyel, esetleg néhány soros bevezetővel. Minden újabb rész előtt fogok aztán néhány sort írni azokból az üzenetekből, amiket a bibliatanulmányozó kérdésekből kapunk... tehát, írjatok bátran megjegyzésben vagy személyesen!:)
A füzetbe majd kerül imalista is (javaslat arra, hogy hogyan imádkozzunk dolgokért, hogyan járjunk közben másokért)... és egyéb gyakorlati ötleteket is szívesen megosztunk egymással. 
Megkérlek, hogy jelezd személyesen nekem, ha csatlakozol, amennyiben még nem tetted. Köszönöm:)

Csak nem zárom be ezt a blogomat sem...


Az elmúlt hónapok zsúfolt programjai, s feladataim átszervezésére késztetnek. Úgy gondoltam, ezt a blogom lezárom, hisz elmondhatom mostanában szolgálataimban az Úrtól kapott üzenetet. De éppen most kaptam két levelet. Az egyiket egy "ismeretlen" külföldi magyar hölgytől, aki a blogomon keresztül keresett meg, mikor mélységeket járt (súlyos depresszió). Istent kereste és megtalálta. Most írta meg. 
A másik pedig szintén "ismeretlenül" keresett meg, de a blog után személyesen is megismerkedtünk, hisz egy városban lakunk. Hitre jutott. A Lélek azt mondta, hogyha blogjaim és velük együtt én is, ha gyarló eszközök is vagyunk, minden vele járó sebezhetőség mellett nyitva maradnak. De nem írhatok már olyan gyakran, mint amikor elhívást kaptam erre a "veszélyes" szolgálatra. Akkor kismamaként, kisgyerekekkel több időt tudtam rászánni, hisz esténként hamar lefeküdtek, s én meg vártam haza a férjem... Ma már nagyobbak a gyerekek, ha itthon vagyok maximálisan igénylik az agyamat is:) és a férjemmel (gyerekekkel is) többet szolgálunk, utazunk együtt....
Szeretettel fogadom ezután is a visszajelzéseket (én is a levélben történőt szeretem s értem meg jobban! :), hisz én sokszor többet kapok egy bejegyzés után, mint amennyit adok. 
Itt egy részletet közlök az említett két kapcsolatból kapott levelezésből. Mindezt azért, hogy  bátorítsam azokat, akik még blogot írnak Érte, s nem csak magukért, hogy érdemes!


"Ne haragudj, hogy másfél hónappal később válaszolok, de először elkallódott az e-mailed, mivel a gmail-em egy ideig nem működött normálisan, azután pedig csak történtek a dolgok és hagytam, hadd rendeződjön minden először.. Szóval, még egyszer, ne haragudj!
Nagyon sok minden történt január-február óta. Jézus elvezetett Önmagához; kicsit több, mint két hónapig nagyon össze-vissza volt minden, de határozottan éreztem, hogy az Úr a kezemet fogja. És most már az Övé vagyok.
Csak szerettem volna, hogy tudd, jól vagyok és most már nem vagyok elveszve. :)"


a másik:
Áldalak Istenem azért, hogy te olyan embereket küldesz az én életembe, akik által megismerhetem a teljes igazságot. Áldott szép hetet kívánok. Mostmár HISZEM HOGY JÉZUS AZ ÚT AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET!

A megelégedett, teljes élet titka

Érezted-e már annyira a hiányát valaminek, kívántál-e már annyira, szomjaztál-e már úgy, hogy már-már fájdalommal járt? Lehetett ez egy egyszerű szükség, mint amikor gyalogtúrán elfogyott a víz, és az utolsó kaptatókon úgy érzeted, nincs tovább. Vagy éppen a lelked mélységeket járt, és az üresség fizikai fájdalommal kínozott...
Sok keresztény nincs megelégedve Jézussal. Lehet tagadod, lehet nem mernél válaszolni, de ettől függetlenül, azt hiszem te is megtapasztaltad, mit értek ezalatt. Pedig Jézus teljes megelégíthet. Megismerheti valaki Krisztust, szolgálhat is neki, anélkül, hogy megtapasztalta volna, mit jelent teljes életet élni benne már ezen a földön. Ha átélted mindkét állapotot, biztos vagyok benne, hogy ég benned az tűz, mint bennem is, hogy bárcsak mindenki megtapasztalhatná, hogy Ő abszolút megelégítő tud lenni. Élj az áldással, amit csak el kell fogadnod!
 "Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, a mi meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék lelketek kövérségben." Ézsaiás 55:2
Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne. Jn 4: 14

Ez valóság lehet. Nem egy aktívitásban teljes életre gondol Isten, hanem egy lélekben teljesen megelégedett életre. Huszonéves korom vége fele értettem meg én is, mi a különbség a lelkem üdvössége és a lelkem megelégedett állapota között. A megtérés a lelkem üdvösségét ajándékozza a halál után állapotra. A lélek megelégedése a földön ajándékoz meg bőséges élettel. Olyan bőséges élettel, ami nem függ a körülményektől, az anyagi helyzettől vagy egészségtől, a családi állapottól, a sikerektől...
Isten a fenti igeverseken keresztül értette meg velem, hogy a lelki megelégedés párhuzamba hozható a fizikai megelégedéssel.
Ha éhes vagy szomjas vagyok az feszültséggel jár, nem tudok teljesíteni úgy ahogy kell, nem tudok összpontosítani sem egy idő után rendesen...Mit teszel ilyenkor? Ha huzamosabb ideig nem eszik vagy iszik valaki rendesen, hozzászokik a minimális bevitelhez. Ez meg is mutatkozik az egészségén hosszútávon.
Mit teszel, ha a lelked éhezik és szomjazik?
Amivel Isten megelégíthet ma is: igéje és Lelkének jelenléte. A vele való kapcsolat (ige és imádság), a Lelkének munkálkodó szolgálata alatt közösségben, énekekben, igehirdetések által megelégedést hoz. De csak azt tudja megelégíteni, aki üres! Aki félre tudja tenni azt, amivel eddig próbálta csillapítani ürességét. 
Ízleljük meg ma is együtt, hogy jó az Úr! (Zsolt 34:8)

Szela

Szela 


Belső csendhez, Önmagába fordulok,
Szellemi léthez, fátyolokat lebontok,
Megállok, s meglátom, fogadom Őt,
Meghajlok, imádom a Teremtőt.

Szela, szela, ó te Dávid erőssége,
Szela, szela, ó te Illés dicsősége!
Szela, szela meghódítja szívem,
Szela, szela felvidítja lelkem.

Mit ér Neki tér, és erő?
Előttünk, hol elmenendő.
Nem vagy ott, hól sziklát ölnek,
Szelek dúlnak, hegyek törnek!

Mélység színén földrengés,
Nem vagy ott, mindez kevés.
Tűz, mely mindent eléget,
Minden tetted bevégzed!

Szela, szela ott van Ő,
Szela, szela halkan jő.
Lelket repeszt, rendít, éget,
Szívet bemetsz, olt és éltet.

Illésként kesergünk folyvást,
Arcunkat takarjuk,
Elhagyta a nép a Forrást,
Sorsunkat akarjuk.

Szela, szela mellém ült,
Szela, szela megrezdült,
Testvér-bátyként, átölelt,
Csendes-hangként, útra kelt.



(1Kir 19: 9-12 alapján)

© Tóth Attila 2013 jan.