ÖRÖMÖM és koronám!

A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem. Zsolt 16:3
Szeretem az irodánk ablakából figyelni az embereket, ahogyan jövögetnek imaházba (már amikor sikerül nagyon hamar elkészülni a családdal, olyan vasárnap délutánonként inkább).
Gyerekek nevetgélve futásnak erednek, ahogyan elérik az imaház kapuját. A megérkezett fiúk sorban támasztják a kerítés oldalát, így beszélgetnek. A lányok inkább a mosdó körül gyülekeznek, köröket formálnak és beszélgetnek. A házaspárok kézenfogva sétálnak, a kisgyerekesek, ha időben is vannak, általában sietnek, nehogy elkéssenek, gyerekeik itt-ott díszelegnek körülöttük, rajtuk. Aztán vannak, akik lassan, ezt az időt is kihasználva beszélgetésre, sétálnak befele. Általában az elsők között. Ebben a csoportban is volt egy pár, idősebbek, már gyerekek nélkül jönnek, karon fogva. A kaput, hogy átlépték, a férj megszorongatja a feleség kezét, majd a férfi dolgára megy. A nő az asszonyokhoz társul az udvaron. Én is odamegyek. Árad ebből a nőből a jó szó, folytatja, amit az előbb abbahagyott a férjével, zsoltárokban és dicséretekben is tud beszélni. Gyönyörködöm azokban, akik derűs szívvel akarnak megöregedni, és gyönyörködöm a fiataljaink duzzadó erejében, a kicsik nevetésében. Isten gyülekezete, csupán jelenlétében, legtöbbször örömforrás nekem, különösen mikor szemlélője lehetek. Testvéreim. Mindegyikhez köt valami: egy bátorítás, imakérés, harc, problémamegoldás, könyörgés gyermekáldásért, közös program, munka terhe. Istenem, szeretném mindig így látni mindegyik testvérem, mint akiket véreden váltottál meg, hadd legyen dicsőségedre a bennük talált örömem.
Vannak, akik különösen a szívünkhöz nőnek, ott lehettem, amikor újjászületésükért könyörögtünk a vajúdás időszakában, majd a megszületés örömében mi is felkiáltottunk. Igen, ezek természetfölötti megtapasztalások, hogyan felejthetném el azt a különös köteléket? Közös harcok, missziók, teherviselések, szabadulások, áldásmegtapasztalások is vannak több testvéremmel. Ezeknek írom most Pál apostol szavaival:
Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, Filipp 4:1

Út a csendes örömhöz.

A csendes öröm számomra elválaszthatatlan a békességtől. Nem üdvrivalgás, nem is nevetés, sokszor csak a szem nyugodt tekintete. Belső öröm. Erre igyekszem, amikor felháborodom, amikor megszomorodom, ha megbántanak, vagy kifáradok.
A 37. Zsoltár igazi kalauz ehhez az örömhöz:
1. lépés: a Zsoltár 1-2 verse így szól: Ne bosszankodj, ne irigykedj! Folytathatnám így is: ne aggódj. Sokszor le kell állítsam magam, amikor ilyen indulatok vesznek erőt rajtam. Miért is zaklatnám magam, ha bízom abban, hogy Isten uralkodik?
2. lépés: Bízz az Úrban és tégy jót! 3. vers. A legjobb tett ilyenkor, ha Isten szaván, ígéretein elmélkedem. Istenre, majd másokra fókuszol a saját rossz érzéseim helyett. Hisz Isten igéje csupa öröm a 119 Zsoltár szerint is.
3. lépés: Gyönyörködj az Úrban! 4. vers Ha már igéje rámutatott, akkor engedem a lelkem a dicséretre. Itt jön a dal, a fütty, a dúdolás, vagy hangos ima. A magasztalásban erő és öröm van.
4. lépés: Hagyd az Úrra a te utadat! 5. vers Ez már magasabb lépcső. Elengedni a dolgokat, a rossz érzést, az igazságtalanságot, a megbántást, bármit. Istennek átadom a felelősséget.
5. lépés: Ez, az általam "csendes örömnek" nevezett állapothoz vezető utolsó, de legnehezebb lépés: Légy csendben és várj az Úrra! 6. vers Várni. Amennyiben az előbbi lépéseket nem hagytam ki, a várakozás könnyebb lesz. Sőt! Ellep az öröm.
Öröm az Úrban. Az Úrban való öröm az erősségem ma is! Nehémiás 8:1o

Mégis öröm

Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom örüljetek! Filippi 4:4
Pál a börtönből írja a sorokat. Lehet erőltetni az örömet("ismét mondom")? Nem .
Mégis örülni lehet... Gyökössy Endre Mégis öröm c. könyvéből olvastunk fel nemrég, amikor Köves Anikó (Barnabás csoport) szervezésében szüleimmel és még néhány házaspárral együtt voltunk. Már nem emlékszem a gondolatokra pontosan, mert az író olyan szépen ír, hogy többször el kell olvasni, hogy visszaadhassam egy-egy mondatát. De a lényeg abban van, hogy sokszor bátorítanunk kell magunkat és egymást az örvendezésre. Mert okunk van rá mindig, és ha Jézus bennünk él, nem függhet kedélyállapotunk huzamosan a körülményektől.
Pál és Silás egy másik alkalommal dalra fakadnak a börtönben: ."..Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöczbe, és lábaikat kalodába szorítá. Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket. " Apcsel 16:24-25

Sokszor láttam gyerekkoromban azt, hogy édesapám egy-egy hirtelen ért kellemetlen helyzet, konfliktus után dalra (füttyre) fakadt. Kérdeztem is magamban, hogy tud énekelni ilyen hirtelen? Dicsőítette az Urat. Szerintem tudatosan irányította a figyelmét a bosszúságról Istenre. Egyszer engem is tanított rá. Sajnos fütyölni nem tanultam meg jól:), de azóta dúdolok. Az élet szép, szoktam mondani ilyenkor. Bár ne lenne ez közhely senkinek... Helyzettől, körülménytől és még személyiségtől is függ, hogy egy ember milyen hamar fakad dalra egy-egy helyzetben. Számomra az a két tanulság ebből, hogy: 1. ne irigyeljem, ha valaki hamarabb örülni tud, mint én (adjam meg én is magam az Úr előtt inkább, s engedjem, hogy betöltsön a szabadulás örömével) 2. ne legyek türelmetlen azok iránt, akiknek hosszabb időbe telik eljutni az Isten magasztalásáig nehéz helyzetben. Különbözőek vagyunk és Istennek van türelme hozzám, hozzájuk. Ki vagyok én, hogy ítélkezzem akkor? Imádkozzam értük, és Jób barátaival ellentétben tudjak meghallgatni.
Ha szomorú vagyok a 3o. zsoltárt szoktam énekelni is (belőle két sort igazán): "Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam. Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök! Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat? Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged. "

Ünnepelhet a szívem hétköznap is, mert az öröm- gyümölcsöt Jézus érleli

Miután figyelmeztette Jézus a tanítványokat az igazi öröm forrásáról (amely az üdvösségünk):
"Azon órában örvendeze Jézus lelkében, és monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.
Mindent nékem adott az én Atyám: és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.
És a tanítványokhoz fordulván, monda ő magoknak: Boldog szemek, a melyek látják azokat, a melyeket ti láttok." Lukács 1o:21

Ha Jézusé vagyok, megnyílik a szemem a láthatatlanra. Ezért örömem kiapadhatatlan. Görögül az öröm, a chara szó azt is jelenti ünnepelni. Életöröm az, amikor a körülményektől függetlenül látom a szépet, van okom az örömre. Nem fülig érő szájat képzelek el mindig ilyenkor, de egy belső derűt, egy éber, figyelő tekintetet, mely Isten szemével akar látni.
Tegnap este itt volt a bátyám három kislánya nálunk. A mieink ilyenkor nagyon "megpezsdülnek", mindent megakarnak mutatni, ki akarnak próbálni, el akarnak mondani. "Nagy volt a hang"-mondta Kamilla is:) Kicsit fáradt voltam és igazán jogom lett volna kiakadni egyszer-egyszer. DE örültem, hogy még idejében megnyitotta Isten a szemem a láthatatlanra: barátságok mélyülnek, mi több unokatestvérek ismergetik itt egymást, miért lenne most fontos a rend a lakásban és az én programom, amit elterveztem? Leültem és szemlélője lettem a gyerekörömnek: felhőtlen, kicsi dolgokból táplálkozik. És ha be is üti a fejét valamelyik, könnyen túljut rajta, mert további örömek várják ott a csapatban.
Ó, ha tudnék én is mindig így ünnepelni, mikor testvéreimmel vagyok, nem zavarna olyan sokáig egy fejrekoppintás, egy rossz szó... mert látnám a többi testvérem, barátom, akivel annyi sok jó megtapasztalás vár még Jézus oldalán.
A reménységben örvendezek (Róma 12:12) afelől, hogy Isten ma is sok apró örömet rejtett el az életben. Meg akarom látni őket! A fenti igében is látható, hogy az öröm kifejező eszköze a hálaadás, Isten dicsőítése. Valóban, akiket sokszor hallok dicsőíteni, hálát adni, azok "csupa-öröm" emberek!!!
Holnap a "mégis örömről", vagy ahogyan én szoktam mondani, "az élet szép" hozzáállásról elmélkedek. Amikor szenvedés van, fájdalom, "kudarc", mégis örülni lehet, mert Jézussal az élet minden percben szép!

Az igazi tartós öröm

Lássuk csak, miért örvendeztem az elmúlt néhány nap különösebben: Pálmának sikerült a zeneiskolába a vizsga, Daninak sikerült kitartania valamiben, szombaton sikerült az új recept szerint finomat készíteni, a férfi csendesnap is jól sikerült...
Sikerorientált világban élve, nekem is sokszor ez ad legnagyobb boldogságot, ha egy kitűzött célt elérek. Ez természetes, Isten is a győzelemre bátorít, de az örömet nem ehhez kapcsolja.
Nem tudok görögül sajnos, még amennyi a bibliatanulmányhoz szükséges, annyit sem..segítséggel nézek utána ilyen dolgoknak, mint pl. görögül az öröm "chara". Szorosan kapcsolódik a "charis" szó hozzá, ami nem más, mint kegyelem. Azt mondja Jézus a tanítványainak, amikor örvendeztek a szolgálatban elért sikereknek: "inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben." Lukács 1o:2o
Dávid is az igazi örömet a kegyelem átélése után tapasztalta: "Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét". Zsolt 51:14
Köszönöm, Uram, hogy a legnagyobb célom hívő emberként az lehet, hogy elnyerjem az üdvösségem. Ez nem tőlem függ, az én igyekezetemtől, hanem kegyelemből kapom tőled. Az öröm felette nem egy napig tart, hanem addig míg megmaradok kegyelmedben. Köszönöm, hogy ma is nyújtod ezt a közelséget, kegyelemből léphetek be jelenlétedbe. Együtt mondom a zsoltáríróval: Hadd menjek be Isten oltárához, vígasságos örömömnek Istenéhez Zsolt 43:4.
Te vagy az én örömem. Ez a gyümölcs újjászületésem pillanatában megérett. Hadd maradjon mindig üdvösségem öröme az arcomon, hisz ez az igazi ok a vígasságra, nem? Jó ezt ma tudatosítani újból, ebben a siker-öröm hajhász világban.

Következő gyümölcs az öröm

Öröm, harmónia, boldogság... Az öröm vonzásában, Az örömről című könyvek csak néhány azok közül, amelyek a férjem polcán vannak. Legújabb lesz hamarosan:) a Mégis öröm című Gyökössytől. A szakdolgozatát is ebből a témából írta annak idején.
ÖRÖM gyümölcs fog teremni a következő héten a Lélek gyümölcse sorozatos bibliatanulmányom nyomán:) De jó lenne a gyakorlatban érlelni az örömet: magamban, másban, családban, gyülekezetben.
Mindenkor örülni, mondja a Filippi 4:4. Lehetséges?

Az anyai szeretetről néhány gondolat...

Sokan felülmúlják ezt a szeretetet, megkülönböztetve az összes többitől. A Bibliában én mégsem találtam külön megfogalmazást, kiemelkedő tanítást erről. Mindkét szülő egyenértékű felelősségében, mi úgy értettük meg. Ezért nem nagyon éltem meg különleges alkalomként az anyák napját a gyülekezetben, kérdeztem is, apák napja mikor lesz? Azért természetesen jól esik, ha megemlékeznek erről az "ösztönös" szeretetről és hálával, tisztelettel illetik a gyengébb nemet érte.
Az anyai szeretet is akkor tartós és építő, ha agapéra, önzetlen szeretetre épül. Nem a magam vágyát, nem a gyerekemét tekintem elsődlegesnek kivetíteni erre a kapcsolatra, hanem kész vagyok Isten szemével a szükséget nézni és azt önzetlenül betölteni, amennyiben rajtam áll. Két véglet között próbáljuk keresni az egyensúlyt. Az egyik véglet a tekintélyelvű nevelés, amely a szülőt, annak akaratát abszolút szentesíti. És a manapság népszerű gyerekközpontú anya-gyerek kapcsolat, amikor önfeláldozás címen, "mindent" megadunk a gyereknek, még a szülőnek járó tiszteletet is átjátszodjuk. Mint a libikóka, hintázom én is, naponta meg kell harcoljam az egyensúlyra találást. Olyan jó, hogy Isten megígérte, hogy ezt sem kell egyedül tegyem. Segítségével tagadhatom meg magam, amikor pl. nincs kedvem már még egyet felolvasni, még egyet játszani, pedig szükség van rá, és akkor is erőre van szükségem, ha "kemény szeretettel" kell hozzáállnom ahhoz, amit pillanatnyilag könnyebbség lenne semmisnek tekinteni , és legyinteni, hogy majd, ha nagyobb lesz...(a gyerek tudatosan engedetlen és tiszteletlen pl. ). A testi fenyítést, ha szeretetből is, meg kellett tanuljam alkalmazni (igaz kicsi korukban, és szinte egyik kezemen megszámolhatom hányszor tettük férjemmel, de akkor volt vessző!). Nekem nehéz volt ez, mint a következetes kitartás dolgokban is az. Nem is sikerül minden. Szeretni se tudok eleget és bölcsen. Néha pedig önzően magamhoz láncolnám mindegyiket, különösen ha látom ők is ragaszkodnak. Mindig önmegtagadásba kerül ez a szeretet. Mikor élvezik és értékelik a rájuk fordított személy szerint megkülönböztetett időt, akkor is inkább a szeretet forrására, Istenre mutatni, ahonnan mi is kapjuk az agapét. Magamtól nem lennék képes egy gyereknek az édesanyja se lenni, nem hogy ötnek. Ezért el is keseredem amikor szeretetem nagyon is végesnek, korlátoltnak látom. Ekkor eszembe jut a szüleim példája is. Ők sem voltak tökéletes szülők, de mert Istenhez nagyon ragaszkodtak, az Úr kegyelméből kipótolta azt, amit kellett. Nem nélkülöztünk, Isten szeretetében, biztonságában bővölködött a családunk. Kegyelemből. Ebben az isteni pluszban bízom én is. És amikor minden ellenére nem látom anyai szeretetem gyümölcsözni, csak egyet tehetek, amire a biblia is bátorít:

"Folyjon alá könnyed mint a patak, éjjel és nappal; ne szakadjon félbe, síró szemed meg se pihenjen. Kelj fel, riadj éjjel, az őrjárások kezdetén; öntsd ki, mint a vizet a te szívedet az Úr színe előtt; emeld fel hozzá kezeidet a te gyermekeidnek életéért." Jeremiás 2: 18-19
Hiszem, hogy ez az igazi megoldás anyai szeretetem hiányosságaira!

A Lélek gyümölcse: szeretet (3)

A szerelem

Lajos és én nem vagyunk tökéletes házasok, vannak gyenge és erősebb oldalaink, hullámvölgyek a kapcsolatunkban, de megoldások is Isten segítségével. Hiszünk abban, amit a Biblia mond: hogy Isten tervezte a házasságot, ketten (!), férfi és nő lesznek egy testté, Ő az, aki kegyelméből megtartja a kapcsolatunk, és igaz az Énekek Énekének is minden sora. Az is, hogy a szeretet, szerelem nem múlik el!
"Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai. Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet: a folyóvizek sem boríthatnák azt el." Énekek Éneke 8:6-7
Semmi nem olthatja ki a tüzet, ha Isten óvja, és ha táplálva van. A hívő emberek, mint mi is, rendelkezünk egy plusszal a házasságban: ez az Ő kegyelme, amiben igyekszünk jobban bízni, mint egymás megtartó erejében. Ma reggel erről is beszélgettünk, mielőtt imádkoztunk. Mégis mi az, ami rajtunk áll, hogy házasságunkban megmaradjon a szív lüktető dobbanása ? Néhány dolog, amit megfogalmaztam (-unk), a röpke 14 éves házasságunk után:
1. Agapéra épül az erosz is( " az Úrnak lángjai"). Házasságunk elején nagyon be voltam rendezkedve az elvárásokra. Aztán megtanított Isten, hogy örömömet leljem abban, hogy csak szeressek. Ez lehet a boldogságom, hogy a társam boldoggá teszem. És nem fogyott el a készlet, nem használtak ki, Isten mindig újat adott. Többet kapok a férjemtől is, mint érdemlem.
2. A vonzalom titkának megőrzése. A filia mellett, mely őszinteséget, legjobb barátságot jelent nekünk, a házasság után is maradt a "tartás" bizonyos szempontokból. Még mindig sokat fedezek fel a férjem világából, azt se mondhatom, a szeretetnyelvének ismerete mindig megadja a hozzá vezető legjobb utat. A kreativitás a kapcsolatunkban időbe, fáradozásba kerül. Mindkettőnknek. A kommunikáció egy művészet. Tanulgatjuk. Együtt Istennel is. Egymás hódítása újra meg újra izgalmas a házasságban.
3. Részemről még fontosnak látom a házasságunkban az egyensúlyt a szerepeim között. Elsősorban Isten gyermeke vagyok, feleség és anya. Nem lehetek túlzottan sem férj-, sem gyerekfüggő. Gyermekeim "kölcsön" kaptam, férjemet pedig életem végéig. Ez azért kellett tudatosuljon bennem, mert az ösztöni érzés nagyon erős tud lenni minden gyerek születésekor, és jól is van ez így. Több gyerekünk van, és a kisgyerekkoruk évei alatt is nagyon közel akartunk maradni a férjemmel egymáshoz. Kellett a külön idő egymásra, a gyerekeknek is a külön ágy pl. De azzal is óvatosaknak kell lennünk, hogy a gyerekek ne érezzék egy-egy kettesben eltöltött délutánunk miatt azt, hogy mellőzve vannak, vagy éppen miattuk kell kikapcsolódnom. Bölcsességre van szükségem. Az a vágyam Istenem, hogy tartsd meg kegyelmedből közöttünk a lángot, a vágyat és elszántságot a láng őrzésére. Erős a szeretet, mint a halál..... Hadd lehessek szeretetet gyümölcsöző a házasságban továbbra is.

Testvéri agapé

NÉHÁNY "egymás" IGE A SOK KÖZÜL A BIBLIÁBÓL:
Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek. Róma 12:1o
Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére. Róma 15:7
Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni. Róma 15:14
szeretettel szolgáljatok egymásnak. Gal 5:13
Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, Efézus: 4:2
Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat I Thessz 5:11

Legyünk egymás iránt figyelmesek: Ki az, aki iránt legutóbb figyelmes voltam a gyülekezetben? Van-e olyan, akihez "csak úgy" szoktam közeledni, vagy csak megszokott testvéri kapcsolataim érdekelnek? Mennyire veszem észre mások szükségeit?

Legyünk a tiszteletadásban megelőzőek: Sokszor nem tudok mindenkinek köszönni, pedig szeretnék. Kérlek Uram, a tiszteletadás készségét először lelkületemben végezd el. Hadd lássam testvéreimben a jobbat, a szebbet, és gyakoroljam az alázatot velük szemben.

Fogadjuk be egymást: Mindenkit! Egy hívő embernek nagy szíve van, elférhet benne mindenki! Sosem felejtem el, ezt édesanyám mondta nekem a menyegzőnkön.

Intsük (tanítsuk) egymást: Az az igazi közösség, ahol ezt lehet szeretettel gyakorolni. Köszönöm Istenem a testvérem, aki ráébresztett ma arra, hogy több megértés kell bennem legyen a gyerektanítók iránt. Köszönöm!

Szolgáljunk egymásnak: szeretnék jobban berendezkedni az adásra, mint a kapásra, és elvárásokra a gyülekezeti életben.

Viseljük el egymást agapéval: Hadd tanuljam meg a hallgatás művészetét, a szeretetteljes várakozás és türelem leckéjét sem akarom kihagyni.

Buzdítsuk (vigasztaljuk) egymást: Egy nőnek adatott az empátia, mondják. Bár használnám mindig arra a megérzéseim, hogy simogató kezet nyújtsak a fájó szívűeknek, és bátorító szavakat mondjak a bátortalannak .

Van egy tulajdonságom: ha valakit megítélnek, sokszor kivédem, különösen ha nincs jelen az illető. Ezzel nem is lenne gond, csak bölcsességre van szükségem, hogy közben ne tűnjek úgy, mintha nem érteném meg az éppen jogosan "panaszkodót". Pl. megfigyeltem, hogy egy női csendesnapon is gyerek- vagy férjpárti vagyok, néha lehet úgy is tűnik nem értem meg a nők nehézségeit, Pedig nekem is van belőle. Uram, taníts az egymás igéket megélnem a gyakorlatban. Szükségem van az agapédra, csakis ez a gyümölcs teheti édessé a testvérkapcsolataim. Tölts be Szellemeddel! Szomjazom rád!

Jó könyv a témában: Gene A. Getz: Építse egyik a másikat

A Lélek gyümölcse: szeretet (2)

Agapé- a "szeretlek úgy, ahogy vagy"!

"Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok. "Jn 13:34-35
Isten gyermekének lehetetlen szeretni agapé nélkül. Ha Krisztus bennünk van, Ő szereti rajtunk keresztül az embereket. Nincs filia és érosz sem anélkül, ha Benne maradunk.
Istenem tőled tanulhatok szeretni, aki önmagad szeretet vagy. Igazából csak te vagy képes az igazi agapéra, aki tökéletes áldozattal mutattad ezt be.
Néhány gondolat az agapéról:

Az agapé Istentől kapható csak.
Az agapé áldozat.
Az agapé több mint érzés, inkább válasz, elhatározás.
Az agapé elhatározással kezdődik és követi az érzés, míg az érosz vagy filia ált. fordítva történik.
Az agapét nem lehet eltitkolni, mindig nyilvánvalóvá válik.
Az agapé mások szükségleteiből töltekezik, nem a magunk vagy más kívánságaiból.
Az agapé akkor jut kifejeződésre általam, ha Isten Szent Lelke lakozik bennem. Ezt jelenti megteremni a Lélek szeretet gyümölcsét.

Hogy is van ez a gyakorlatban? Mi az a testvéri szeretet? Elolvastam az "egymás" igéket az Új Szövetségből. Van egy jó könyv is, amit előkerestem: Építse egyik a másikat.
Gondolatok a testvéri agapéról holnap...
(csak jussak internet kapcsolathoz, nem működik ma sem rendesen...)

Filia kétféleképpen

Több esetet elolvastam a Bibliában, ahol a filiáról, baráti szeretetről van szó. Két történet megragadott ma.
Az egyik Heródes és Pilátus barátsága.
Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz. Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki. Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt. Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz. És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással. Lukács 23: 8-12

Zéné irigylésre méltó: mintha mindene meglenne az élet boldogságához: szép nő jó férjjel megáldva, gyerekekkel (ideálisan egy fiú és egy lány), jó munkahely, ami kell az anyagiakból ehhez, mi több ennél, a szívük is elsősorban az Úré, nem csak pénzükből adakoznak. Nem tehet róla Zéné, kegyelemből kapta. Többen összesúgnak mögötte, és abban lesznek barátok, hogy őket valahogyan leírják, hogy csak színből van az egész, nem is olyan hívők, tudtad ezt, vagy azt róluk, stb. Én mit tegyek? Akik így beszélnek róluk még nem a barátaim, nem nagyon tudtam eddig se beszédtémát találni ezekkel a nőkkel, de Zénének se vagyok a barátja. Uram, őrizz meg, hogy úgy találjak közös témákat egyesekkel, hogy valaki más fölött pálcát törjek, elfogadást úgy keressek, hogy más minden véeményével egyet értek. Nem kerestem tudatosan a barátkozást ezentúl se, de amikor a megkísértett irigy beszédet alkalmam volt hallgatni, csendben maradtam, pedig nekem is kísértésem volt megjegyezni valamit. Aztán úgy történt, hogy egyszer Zénével egyedül maradtam pelenkát cserélni a mellékhelyiségben. Ott is hallgatnom kellett: a bánatát. Mivel őszinte volt, ez általában barátságot hoz. Imádkoztam, hogy ha mégegyszer szóba kerül Zéné, legyen bátorságom felvállalni őt. Sikerült. Utána még másnak is. Bárcsak minden ilyen helyzetben az életben így jártam volna el.

Egy másik történet Lukács 15:8-9 versekben van megírva

Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!


Segíts mindig örülnöm a barátaimmal, ha megtaláltak valamit, talán még hamarabb, mint én, ha eljutottak valahova, ha visszakaptak valamit, lehet tudtukon kívül az én káromon, ha újból rátaláltak a kincsre, a boldogságra, az anyagi jólétre, sikerre... Mikor felszólítanak hogy örüljek velük, őrizz attól, hogy dicsekvésnek vegyem tőlük, legyen szívemben önzetlen filia!

A Lélek gyümölcse: szeretet (1)

Ősz van. Hadd játszodjak egy kicsit a hasonlattal. Tudom, hogy a Lélek gyümölcse az inkább egy egész gyümölcs, én mégis a szeretetet külön egy piros almához hasonlítanám. Nekem ez a kedvencem, és szeretem mert egész évben elérhető, nem is lehet belőle elegem soha. Egy alapszükséglet.
A mai almacikk az a
FILIA- a viszonzott baráti szeretet

"És szövetséget kötének Jonathán és Dávid egymással, mivel úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
És Jonathán leveté felső ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sőt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét. " I Sámuel 18:3,4

A barátságról sokat lehet beszélni, én hála a Jó Istennek még többet látok is belőle a környezetemben. Dávid és Jonathán barátsága az egyik legszebb minta rá.
Ez a szeretet
1. bizalmon alapult. Megszerette Jonathán Dávidot. Bizalmat szavazott neki annak ellenére, hogy apjának ellensége volt Dávid. Kezdeményezett. Istenem segíts meglátni az embereket és bizalommal lenni irántuk "minden ellenére", ha te kéred ezt tőlem. Segíts olyan jellemmel bírni, mint Dávid, hogy megszerethessenek mások. És adj bátorságot, tőled való indíttatást a kezdeményezésre.
2. önzetlen volt. Megszerette Jonathán Dávidot, mint a saját lelkét. Le tudott mondani a királyságról, tudott második lenni, bátorítani. Istenem, köszönöm, hogy tőled vannak a barátságaim. Szeretnék önzetlenül szeretni, agapéval is, ezekben a kapcsolatokban. Hadd lássam mindig irigység nélkül azt, amiben a barátnőm bátoríthatom.
3. kifejezett szeretet. Bármilyen szeretetnyelv időt kér. Ebből van a legkevesebb ma nekünk. Sokszor mondom azt, hogy nincs időm találkozni, beszélgetni, blogot olvasni. De csak akkor tudom szeretni jól a barátom, ha ismerem. Jonathán tudta, Dávid minek fog örülni: biztosan hasznát vette később a hadi kellékeknek. Uram, köszönöm a szabadságot, amit adtál nekem szeretetem kifejezésére. Alázattal szeretném tenni és nem várva viszonzást. Mégis én tartozom. Köszönöm a barátaim, akik ajándékok nekem.
4. hűséggel megállta a próbát. Szükség van a barátságban kifejezni szóval is, hogy: barátod vagyok, kitartok melletted. Aztán jóban rosszban, megállni a helyem a másik mellett. Volt már eset, amikor tizenévesen elbuktam egyszer ebben. Kegyelem, hogy az Úr amellett, hogy ez az eset által megtanított barátnak lenni, helyre is hozta azt a kapcsolatot évek múltán. Nem érdemlem. DE Isten szeret! Egy-egy baráti kapcsolatban kisebb távon (esetleg míg segítünk valakinek elérni egy célt pl.), másikban egy éltre kéri Isten a szeretet hűségét.

Uram, szeretnék ma is szeretet-gyümölcsöt teremni. Köszönöm a barátaimat és azokat, akikkel ezután fogsz megajándékozni.

Ő még mindig szól hozzám

Köszönöm a kedves érdeklődést. Lehetőségem volt feltöltődni és hálás vagyok, hogy Isten szól hozzánk ma is. Hétfőtől újra indulnak a bejegyzéseim a csendes percekben megértett üzenetekről. Az új sorozatban a Lélek gyümölcseiről gyűjtögettem az igéket. Egy-egy gyümölcsről, pl. a szeretetről több napon át elmélkedtem, elmélkedem. Az Úr úgy alkotott minket, hogy a szeretetünk sokrétű lehet, például testvéri, baráti, soha el nem múló szerelem, és mindent meghaladó agapé. A gyakorlatban hogy is van? Mit is szólsz ezekről Istenem? Ilyen kérdéseim vannak.

Szeretném megjegyezni alázattal, hogy ez itt nem valamilyen teológiával dogmatikával alátámasztott tanítás, és nem is akar az lenni! Nem tudnék olyant írni, de nem is kell. Csupán rövid gondolataim a napi csendes perceimből írom le, hogy rögzüljön. Amennyiben mást is épít, dicsőséget adok az Úrnak, és nagyon örülök. A hibákért bocsánatot kérek előre is. Köszönöm.

Igen, a menny csodálatos hely...

A szentek szentje az a mennyben van igazán . Milyen jó, hogy oda is beléphetünk egyszer. És akkor színről színre meglátlak Istenem!
-a mennyről is készülök majd egyszer egy egész bibliatanulmányt végezni, érdekes is lehet a láthatatlan világba betekinteni.

A következő sorozat előtt blogszünetet (ha tetszik blogbőjtöt:) tartok. Majd egyszerre felteszem a jegyzeteim. Lelkesedve állok az új téma előtt. Köszönöm, Uram, hogy ezután is fogsz szólni hozzám, mert:

tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem. És szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg. És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek. A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst. Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt. 119. zsoltárból

Az új templom

Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi. I Kor 6:19-2O
Lakozást vesz bennünk, bennem is, Isten az ő Lelke által. A szent sátor is mozgatható volt, és mennyire kellett vigyázni rá. Két lábon járó templomai lehetünk az Úrnak.
Mivel ez eléggé gyakorlati üzenet volt a számomra leírtam néhány alapelvem, de inkább a másik blogomra. (Itt lehet olvasni: http://360.yahoo.com/budaievodia)
Isten ma tanított, hogy újból figyeljek oda a testemre is kicsit. Azért is fogalmaztam meg az alapelveim, hogy tisztán lássam ami eddig tudatalatt is működött. Tudom nem vagyok tökéletes ebben sem, de igyekszem a jóra. Legyen a lelkem tiszta tükre a Szent Lélek temploma. Ezért minden nap Jézus kegyelmére szorulok.
A testem nem az enyém, a tied Istenem, szenteld azt meg! ( azonképen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.Róma 6:19)

Ma mintha karácsony lenne...

A Mózes által készíttetett sátor a múltban volt Isten háza. Ma igazából nincs ilyen szigorúan épülethez kötve Isten. Miért? Ő lakozást vett Jézusban. Ez az eredeti egy igaz "szent sátor" lényegében.
mert
  • Jézus az ajtó (JN 1O:9)
  • Ő a főpap és egyben az áldozat "A kinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozván. " Zsid 7:27
  • csakis általa tisztulhatunk meg "Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám." Jn 13:8
  • Ő a mécses, a világ világossága Jn 8:12
  • Ő az Élet kenyere Jn 6:35
  • Ő az illatáldozati (ima) oltár "Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök. "Zsid 7:25
  • Ő a kárpit "Azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által" Zsidók 1O:2O
  • Ő az Isten lakhelye "És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal." Jn 1:14

Ma értettem meg ezt a megközelítést, és ezeket az igéket ahogy sorra kikerestem, csak ámulok azon, hogy Krisztus mindenekben minden. Általa kaptam meg mindent, ami ahhoz kell, hogy Isten jelenlétébe kerüljek, hogy az Atyával kapcsolatban legyek. Igazi imádója lehetek az Atyának. Dicsőítlek Istenem, Fiadért, Lelkedért! Ezért van szeretet és békesség még a világon. Magasztallak, mert jó vagy hozzám is. Ma nem akarok kérni semmit. Nem! Csak hálát adok, és dicsérlek. Méltó a Bárány....

Karácsonyom van!

Holnap az új "szent sátorról" fogok olvasni....

Elvégeztetett!


Gyermekkoromban volt, hogy édesapám egy-egy missziós útja előtt, feladatokat hagyott hátra nekünk, gyerekeknek. Édesanyámnak pontosította mit, hogyan gondolt a munkát illetően. Mikor elment, édesanyám kiosztotta a munkát, kinek mit. Emlékszem, egyszer a fiúk a padlást kellett kitakarítsák. Az egyik bátyám az elején jó időt azzal töltött, hogy gondolkozott, hogyan is lehetne az egészet egyszerűbben, kevesebb idő alatt megoldani?!:) De egy robotot megvalósítani nem volt lehetséges egy nap alatt, így társult ő is a már dolgozó bátyám mellé. Volt olyan is, amikor sajnos nem tartottam ki eléggé az elkezdett lelkesedéssel egy-egy feladatban. Mikor készen voltunk a munkával, édesanyám ellenőrizte az eredményt, mielőtt édesapám hazajött volna. Igyekezett, hogy igazíttasson még rajta, hogy minden a legnagyobb rendjén legyen. Aztán nagyon jól értett ahhoz, hogy megdicsérjen, ha jól teljesítettünk. Az önbizalom erősítése ajándéka. (Bárcsak tudnám hasonlóan öntözgetni én is a gyermekeim lelkét.)
"Így végezteték el a gyülekezet sátora hajlékának egész munkája; és az Izráel fiai egészen úgy csinálák, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek, úgy csinálták. És megtekinte Mózes minden munkát, és ímé elkészítik azt, úgy készíték el, a mint az Úr parancsolta vala, és megáldá őket Mózes." II Mózes 39: 32,43
Sokszor elkezdtem dolgokat az életben és nem tudtam ilyen szépen befejezni. PL. kötött pulóver, verses füzet, néhány "nehéz" könyv félig kiolvasva, s folytathatnám. Meg kellett tanuljam, hogy elsősorban is nem mindennek kell neki kezdeni, ami lelkesít. Mi van Istentől? Én kell-e megtegyem? Megharcolni való kérdések ezek ma is számomra. Aztán ha tennem kell, tanulgatom, hogy nem csak az elején legyen az pontos munka, engedelmességgel végezve, hanem végig kitartson. Isten nagyon komolyan vette az utasítást, de Mózes is. Tudta tapasztalatból, hogy ez nem akármilyen törvény, mert az eredmény se akármilyen hajlék lesz. Nem az övé. Ez az Úr munkája. Istenem, szeretném, ha így állhatnék minden rám bízott feladathoz. Gyermekeim neveléséhez, különböző szolgálatokhoz kérem az erőd, hogy kitarthassak, és tudjam befejezni. Lássam meddig az én felelősségem. Hálás vagyok, hogy tanítgatsz erre a bölcsességre most a tini és ifjúsági munkában. Köszönöm, hogy adtál segítséget, munkást, ezekben a feladatokban. Bárcsak lenne bennem mindig az a lelkület, mint Mózesben, hogy amikor látom az elvégzett munkát, áldani tudjalak téged és azokat, akiket eszközként használtál.
Érdekesség: Még a bibliaiskolában mondta valaki, hogy a szent sátor rajzát ha figyeljük, húzzunk egy vonalat az égőáldozati oltártól a szövetség ládáig, majd a szent kenyerek asztalától a világító mécsesekhez. Milyen ábrát látni az isteni berendezés rajzán? Látod?(Megírhatod, ha igen:) -lejjebb is van ábra.)
Hálás vagyok Jézusom, érted, aki tökéletesen befejezted, amit elkezdtél. Kimondhattad: Elvégeztetett. Az én megváltásom is. Miért is lenne akkor ma okom a lehangoltságra? Lelkesedem munkám előtt. Köszönöm.

Megjelent Isten! Ő szól hozzám is..

"Ott jelenek meg néked és szólok hozzád a fedél tetejéről, a két Kérub közül, melyek a bizonyság ládája felett vannak, mindazokról, a miket általad parancsolok az Izráel fiainak. " II Mózes 25:22
Olvastam többek között, hogy a két angyal és a hely, ahol Isten megjelenik ("trón") a szentháromságot jelképezik. Tetszik az a hasonlat, ami Jézus feltámadásával hozható össze. Jézus sírjánál, a fejénél és lábánál ott áll egy-egy angyal, és bizonyságot tesznek az új szövetség igazságáról, hogy Jézus ÉL, és uralkodik. Mintha a szövetség ládáját látnám ebben a képben. Minek alapján jelent meg Isten? Mit tartalmaz a láda? A Zsidókhoz írt levélből idézem: mannával telt edényt, Áron kivirágzott vesszejét, és a 1O parancsolatot (Zsidók 9:4). Mindhárom Isten jelenlétét tükrözi a szent sátorban.
A manna, a kenyér, nekem a teljes életről beszél. Istenem, benned találtam teljességet, megelégedést a lelkemnek. Betöltöd minden szükségem. Bizonyítéka ez annak, hogy létezel. Az Áron vesszeje, vezetésről, próbáról, és csodáidról szól most hozzám. Ezek a körülmények, amelyekben úgyszintén láthatom egész valód, Uram. Körülveszel, fenyítesz, tanítgatsz, csodáidat látva megtöltöd szám nevetéssel, tapasztallak! Itt vagy mindig körülöttem, bármi is történjen! De mindeneknél jobban ismerem lényed az igédből, amit én is olvashatok, és Lelked által szívemig engedhetek. Köszönöm, hogy Benne vagy, hogy ez az erő, ez az, amit angyalaid védtek s őriztek évszázadokon keresztül. Köszönöm, hogy van Bibliám, és naponta használhatom, ezáltal beléphetek a szentek szentjébe. Kegyelmedből és dicsőségedből láthatok minden nap, ha egy keveset is. Áldalak, mert megjelentél, és szólsz hozzám is! "Napsugarak zúgása, ami hallok. Számban nevednek jó íze van. Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Zavart lelkem tegnap, mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimban S éles, szomorú nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy Te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az oltárok. ... Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm. " (Ady)

Ahol a menny találkozik a földdel... ó, ha az a szívem lehetne

A súlyos kárpitot félve húzom szét, hogy beláthassak a kicsiny helyre, ahova annak idején Isten embere is évente csak egyszer léphetett be. A hely nem sokban különbözött a sátor többi részétől. De a közepén ott van az egész sátor lényege, a szövetség ládája, amelyhez Isten jelenléte kötődik. Itt jelen van Isten! Ha körbe járom a ládát a négy fal felől ugyanaz a látvány, mégis különböző. Mint a 4 evangélium, ugyanarról a szövetségről beszél az újszövetségben, csak más látószögből. Isten bizonyítékai vannak itt. A láda fából és aranyból. Találkozik az emberi az istenivel. Elolvastam az előírásokat a láda használatával kapcsolatosan. Csak a léviták, Isten kijelölt emberei hordozhatták, és ez csak ember vállán történhetett. Soha szekéren vagy másképpen. Nem érinthette tisztátalan kéz. De hogy is volt ez a gyakorlatban?
"És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre; ...Mikor pedig jutottak a Kidon szérűjéhez, Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala. És az Úrnak haragja felgerjede Uzza ellen, és őt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten előtt. Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az Úr ily csapással sujtá Uzzát. És félni kezde Dávid azon a napon Istentől... I Krónika 13: 7-14
Mi a tennivaló, ha valakit tévedni látunk? Istent és igéjét még szorgalmasabban kell keresni, kutatni. Akkor monda Dávid: Nem szabad másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az Úr őket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké. " I Krónika 15:2
Uram, bocsáss meg, ha sokszor csak ítélkezem mások fölött, amikor ítéleted látom rajtuk. Az sem elég, ha megijedek vagy sajnálkozom. Bocsáss meg, ha sokszor ösztönösen döntök, mint Uzza, ahelyett, hogy igédben kutatnám a vezettetést. Annyit tanítgattál az elmúlt évben is erre, amikor a munkahely-család kérdésében döntések sorozatát vívtuk. Szeretnék nagyon ragaszkodni szavadhoz. Nem akarok hozzászokni a rutinhoz. Hadd legyen minden döntésem friss, szerinted történő. Köszönöm, hogy megérteted velem a Bibliát, és nem rejtőzöl el előlem. Köszönöm az új szövetséget, ami nincs már helyhez és tárgyhoz kötve. És köszönöm, hogy én is részese lehetek!

Holnap megnézhetem mi van a szövetség ládájában.

Különleges vasárnap

Az este szellemi fáradtsággal feküdtem le (mások és magam megoldatlan problémái nagyon leterheltek). Ilyenkor fizikailag is érzem a nyomást, pl. fáj a fejem. Reggel hajnalban egy kedves hangra ébredtem: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és megvagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” Fel is keltem. Nem szoktam "álmodni", álom általi vezetésem sem igazán volt. Ez sem szenzáció (másnak), de annyira jól esett, mert tudom, hogy Isten volt személyesen. Hívott a vele való közösségre. Ma úrvacsora volt a gyülekezetben.
Érdekes, hogy minden mozzanatról a szent sátor tanulmány is eszembe jutott. Az előszobában a friss vízről a rézmedence, a bűnvalláskor és imádságkor az égőáldozati és illatoltárok voltak előttem. Úrvacsorakor különösen az égőáldozatra gondoltam. Annyira hálás voltam, hogy most nem nekem kell áldozni bűneimért, hanem Jézusom, te közbenjársz értem. Nem tudom úgy kérni bűneim bocsánatát, ahogyan kellene, de általad tisztaságot nyertem ma is. És véletlenül ott volt a bíbor és mennyei kék szín is a gyülekezetben ma. Még ilyeneket is észrevettem. Isten közel jött hozzánk.
Megnyílt a szentek szentje......
A két ember, aki az úrvacsorát osztotta, még ha nem is tökéletesek, mintha két kérub lett volna a bizonyság asztalánál. Isten kegyelméből szentek, eszközök lehettek ma nekem. Köszönöm a tápláló kenyeret, a közösség örömét Veled, és testvéreimmel. Dicsőséged sok arcon láthattam a végén kézfogáskor. Kegyelem vasárnapja van ma nekem.

ma ismételtem


Mielőtt a szentek szentjébe lépnék, átnéztem egy-egy albumot, makettet néhány weboldalt a szent sátor témában. Nem sok képet találtam, de segítettek rendszerezni, elképzelni a dolgokat.
idézek egy-egy weboldalról:
"A Szent Sátor udvara
A Mózes 2. könyve 35-40 részeiben található bibliai szöveggel összhangban az udvar mérete 45x22,5 méter volt.
A külső függönyfal összesen 60 akácfaoszlopból volt, amelyek 2,5 méter magasak voltak. A Szent Sátor bejárata kelet felé nézett.
Az állatok leölésének helye
Szó szerint kosok és juhok ezreit ölték le az udvar jobb oldalán. A rabbinikus hagyományra alapozva ez a földszinttől kiemelt rész volt.
Az égőáldozati oltár
Az égőáldozati oltárt a papok áldozatok bemutatására használták. Ez egy négyszögletű, akácfából készült és bronzzal bevont építmény volt. A leölés után közvetlenül ide hozták az áldozatot és Istennek áldozták.
Itt bronz eszközöket (hamutartó, lapát, mosdótál, mészároshorog, tűzserpenyő) használtak. Akácrudakon hordozták az oltárt.
Bronz mosdótál
A bronz mosdótálat tisztálkodásra használták a papok, feladatuk végzésére készülődve.
Azoknak az asszonyoknak a bronztükreiből készítették, akik a Szent Sátor bejáratánál szolgáltak. A Szent Sátor terme
A Szent Sátor terme az udvar közepén helyezkedett el. 12 méter hosszú, 6 méter széles és 4,5 méter magas volt. Külső borítása kecskeszőrből készült. Különlegesen ügyes takácsok hímezték a bejáratot takaró anyagot kék, bíbor és skarlát színű vászonból.
A Szent Sátor belseje
A terem két részre volt osztva: egy helység volt, amit a Szent Helynek neveztek. Itt a Szent kenyerek asztala, az illattételi oltár és a gyertyatartó helyezkedett el.
A másik helységet Szentek Szentjének nevezték.
A Szent kenyerek asztala
A kenyerek asztala az első helyiségben helyezkedett el, akácfából készült és brozzal volt bevonva.
A jelenlét kenyereit és más egyéb eszközöket is ezen az asztalon tartottak. 12 egész kenyér volt itt, minden izráeli törzsnek egy-egy. A kenyerek Istennek az ember lelki-szellemi táplálásról való gondoskodását jelképezték.
A „Menorah” vagy gyertyatartó
A gyertyatartó színtiszta aranyból készült. Hét olajlámpást tartalmazott, amelyek folyamatosan világítottak. Mivel ez világította meg a Szent Helyet, így a papok feladata volt a tűz táplálása. A lámpatartó súlya 34 kg volt!
Az illatáldozati oltár
Ez az oltár a Szentek Szentjét leválasztó függönnyel szemben helyezkedett el.
Ezen Isten számára különleges illatokat gerjesztettek, ami az imameghallgattatást és az elkötelezettséget jelképezte.
A szövetség ládája
A Szövetség ládája a Szentek Szentjében helyezkedett el, ahova évente egyszer léphetett be a főpap Yom Kippur ünnepén, a jóvátétel napján.
A Láda akácból készült, 1,14 méter hosszú, 0,68 méter széles és 0,68 méter magas volt.
Belülről és kívülről is arannyal vonták be. A négy talapzatánál négy gyűrű volt, amibe az akácrudakat lehetett belehelyezni a láda szállítása esetén.
A kérubok szárnyai
A kérubok szárnyai szintén tiszta aranyból készültek, amelyeket úgy kalapáltak ki és helyezték a láda két végére. A kérubok arccal egymásnak fordulva helyezkedtek el.
(a forrás weboldalát nem akarom publikálni, ez a cikk hasznos és megállja a helyét, a többit nem ajánlanám.)

Találkozás a Tervezővel

Több ízben voltam tanúja annak, hogy a férjem, vagy éppen édesapám, imaházépítésnél dolgozott. Külön feladat volt az építészmérnök és a munkások, ill. Isten népe között közvetíteni. Sokszor kellett ragaszkodni a tervhez, és ezt azok tették, akiknek kapcsolatuk volt a mérnökkel. Tudták, hogy a rajzért, az utasításokért a tervezők és kivitelezők felelnek.
Mózes volt a szent sátor építéstervének közvetítője Isten és népe között. Úgy gondolom szívesen találkozott gyakran az Úrral a Sínai hegyen (II Mózes 24: 12-18, 34: 29-32). Kettesben mindig többet lehet szemlélni, megérteni a másikból. Isten dicsősége pedig ebben az intimitásban a legerősebb. Mózes levehette a leplet arcáról, amikor Isten jelenlétében volt. De amikor a néphez közeledett kénytelen volt visszatennie, mert bőre annyira sugárzott Isten jelenlététől. Beth Moorenak egyik könyvében olvastam egyszer erről a történetről, néhány igazságra emlékszem most, amit saját gondolataimmal bővítek:
  1. Az Istennel való találkozás változást igényel. Sokszor ezért nem kívánjuk az Isten közelségét, mert félünk attól, hogy változni kell, és ezt még mások is meglátják.
  2. Mózes először nem volt tudatában, hogy sugárzik róla Isten dicsősége. Isten különleges módon őrzi övéit a büszkeségtől.
  3. Mások viszont látják azt, ha valaki rendszeresen időt tölt Istennel. Az ilyen ember ragyog! Legtöbbször az Isten népe közül valókat vakítja ez a ragyogás, mint Áront és a vezetőket. Féltek Mózestől. Viszont sokakat vonz és a világosságra vezet, ezek az igazi keresők akik lélekben akarják imádni az Urat.
  4. Egy idő után a ragyogás elhalványult Mózes arcán. Minél ritkábban jutott el a szent hegyre, annál „természetesebbé” vált.
Uram, legtöbbször azért halvány az erő bennem, mert kevesbedik az idő jelenlétedben. Pedig mennyire jó érezni és látni téged. A szentek szentélyébe beléphetek már. Köszönöm neked. Mielőtt megnézném, hogy mit és miért védtél ezen a helyen, szeretnék hálát adni, hogy lesz majd egy nap, amikor képes leszek színről színre meglátni téged. Várom!

„Mi pedig miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr lelke által dicsőségről dicsőségre.”
II Korintus 3:18.

A mai tökéletes lelkipásztor

"Mert a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja...Mert a Törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a Törvény utáni eskü igéje pedig a fiút, aki örökre tökéletes.” ZSidók 7. részéből
"Jézus az én főpapom és közbenjáróm, hiszen ő él, hogy esedezzen értünk. Ő főpapként egy közvetítő szerepet tölt be Isten és ember között, ő ott van Isten előtt, és engem is személy szerint képvisel. Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél. Micsoda dicsőséges főpapunk is van nekünk. Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak – ugye a Léviták rendjéből való főpapoknak –, hogy napról napra előbb a saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul. Főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a Mennyekben." (forrás: www. golgota.hu)

Uram, köszönöm, hogy a sátor, ahogyan a mennyre, az igazi lakásodra emlékeztet, úgy a főpapot is te jelented számomra. Mindent megtettél, amit annak idején Atyád parancsolt Mózesnek: szereted a népet, áldoztál (magad!), közbenjársz azóta is értünk. Ezért nincs szükségünk arra a sok előírásra, törvényre, és ezért élünk kegyelmedből! Köszönöm, köszönöm, köszönöm.
Ma szeretnélek csak dicsőíteni! Ha a szellő megsimogat, vagy amikor észreveszem a még nyíló virágokat, és szeretteim mosolyában is téged csodállak. Mert nem vagyunk pásztor, közbenjáró nélküli nyáj. Igazi főpapunk van! Szeretnénk hozzád hasonlítani ebben is, nem felejtem: szeretni az embereket, közbenjárni, és áldozatot hozni értük!

Nem a ruha teszi az embert, de beszél róla

II Mózes 28. rész
"És csinálj szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, dicsőségére és ékességére. "
Áron gardróbjából: arany-kék-bíborpiros-fehér színekben hósen, efód, palást, mintás köntös, süveg, öv, ezek különféle ónix kövekkel (12 db.), csengettyűkkel díszítve. A papi megjelenést további törvények írják elő, mint pl. nem akárhogyan gondozhatta a szakállát, kopaszra tilos volt nyiratkoznia. Annyira merev szabályok voltak ezek, hogy megszegésük halállal is járt (37.vers). Istenem, te a részletek Istene vagy, nem csoda, hogy nekem is tetszenek a kiegészítők:). Hamarabb foglalkoztál ilyesmivel, mint az ember. De Tőled távol állt a hiúság. Az öltözet a pap méltóságát, ékességét szolgálta azért, hogy Isten megszenteltessen: II Mózes 22. rész végén, a papi rendeletek után ezt mondja Isten:
Tartsátok meg azért az én parancsolataimat, és azokat cselekedjétek. Én vagyok az Úr.
És meg ne fertőztessétek az én szent nevemet, hogy megszenteltessem Izráel fiai között. Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök."
Eszembe jutott Pál apostol, aki viszont kopaszra nyíratta a fejét fogadalomból(ApCsel. 18:18). Ő tudta, hogy nem a törvény tartja meg többé, hanem a kegyelem. Mégis gondja volt a tisztességre, ahogyan leveleiből kitűnik.
Nagyon fiatal házasok voltunk még, amikor a férjem többször részesítette a sport ruházatot előnyben. De mikor a városba ment, látogatni, vagy hivatalos helyekre, illetve a gyülekezetbe is mindig "felöltözött". Nem jelentett ez feltétlenül nyakkendőt, de egyszer megkérdeztem, hogy miért vasalok én annyi inget? (bár eszembe jutott, hogy édesanyám is halom vasalatlannal küzdött minden héten, nem tudom mégis miért csak most lett kérdés:). Megértettem, hogy a ruha nem teszi az embert, de beszél róla. A fehér köpeny, a hatóságiak egyenruhája is a szolgálatukra mutat, a lelkipásztor öltözete méltóságra, az Isten szolgálatára emlékeztethet. De a palást nem minden. Nem hiába innen ered a palástol szó is. Akármilyen komoly kosztümben jelenjek is meg, nem szentelem meg az Úr nevét, ha a lelkem nincs tisztaságban. Nagyon sok ige van ami a mai témára utal. Kettőt írok le: I Pt 2: 9 kiráyi papság vagytok (nem csak Áronnak, nekem is szól akkor a mai üzenet!) Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, amely összefog mindent. Kolossé 3:14
Szenteld meg Uram a szívemet, hogy minden külső, a ruházat, a lakás, az autó, mindenem, az embereket tisztaságodra, méltóságodra, megnyerő jellemedre emlékeztesse.
Időt kell szánjak, hogy rendbe szedjem a virágokat az erkélyen! Különösebben azért, mert ősszel hanyagolhatnékom van az ilyesmit, és még ráadásul Isten házának udvarában is lakunk.....

Miért Áron?

Áron fiai csúnyán bűnhődtek. Áron is vétkezett több ízben. Sokszor hallottam, hogy Isten megbocsát és kegyelmes, eltörli vétkeinket, új életet ad, de ezen a földön következménnyel jár a múlt. Így volt ez Áronnál is, nem örökölhette az ígéret földjét, de csodálatos ígéretet kapott helyette: Én leszek a te örökséged, mondtad neki, Uram. Ó, Istenem, te annyira kegyelmes vagy, hogy nagyon sokszor bőven kárpótolsz a hibáinkért is, ha megbánjuk azokat. Nem szeretnék ezzel visszaélni! Te nem a tökéleteseket hívod el. Mózes "nem tudott beszélni", Áron nem volt bölcs, amikor kellett volna. Mégis... ki az, akit te elhívsz? Áron engedelmesekedett mikor hívtad, tudom, hogy ez kulcskérdés. Meg is jutalmaztad érte, csakis ő és leszármazottai, a léviták, végezhették a papi szolgálatot a te házadban. Még valami eszembe jutott. Úgy gondolom ez feltétele volt az elhívásnak. A pásztori lelkület. Egy történet. Ismerős még a vasárnapi iskolából is: II Mózes 17: 11-12 „És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala. Mikor azért Mózes kezei elnehezedének, követ hozának és alája tevék, hogy arra üljön; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy felől az egyik, más felől a másik, és felemelve maradának kezei a nap lementéig.” A bátorítás szolgálata a harcban, nem csak férfiaknak adatott lehetőségként, de akik lelkipásztorok lesznek, mindenképpen élnek vele. Sokszor láttam ezt fiatal fiúknál és lányoknál is. Őket az Úr többre bízta ezután. Kik az Áronok és Húrok a gyülekezeteinkben, ezen gondolkodom. Én tudok-e az lenni, ha valakit harcban látok, és lankadni kezd. Egy feleségnek, akinek társa még nem az Úré, egész élete egy lelki harc. Mennyire tartom a kezeit az Úr felé? Vannak fiatalok, akik a pályaválasztás, társválasztás, tisztaságban való várakozás, új életük harcaiban vannak. Van-e ki segítsen imádkozni, ha lankadnak? Van-e ki ülőhellyel, pihenéssel kínálja őket, ha fáradnak? Istenem, segíts hordozni őket. Az édesanyát, aki többszörös veszteséget élt át már, és félelmeivel küszködik. Gyermekeim tanulásharcában, hadd legyek segítség inkább, mint számonkérő, és nem utolsó sorban, mint minden feleség, férjemnek segítőtársként ajándékoztál. Az oldalborda adott szerepe a tartás segítése. A BÁTORÍTÁS SZOLGÁLATA, az egyik legszebb, amit egy nő is végezhet. Köszönöm, hogy tehetem. És köszönöm azokat, akik nekem Áronok és Húr. Ma kedd van, és jó ideje ezen a napon kiemelten a barátaimért, a harcos társaimért próbálok közbenjárni. Áldottak legyenek!